Az MSZP vidéki szervezettsége az LMP szintjére süllyedt

„Kívülről ez úgy tűnt, hogy az LMP egyszerre hangsúlyozza különállását, próbálja lerabolni az MSZP és a DK bázisát, illetve kér bocsánatot a választóktól azért mert nem kapaszkodik össze az ellenzéki formációkkal.

Erre mondom azt, hogy még egy rossz stratégia is jobb, mint a stratégia teljes hiánya. Az LMP volt abban kedvező pozícióban, hogy hatalompolitikai értelemben (értsd: ellenzék-kormánypárt relációban) középen állt. Azaz az LMP-nek volt érdemi lehetősége, hogy kormánypárti szavazóknak menekülő-útvonalat biztosítson. Tekintettel arra, hogy sehol a világon nincsen kormányváltás elégséges számú kormánypárti szimpatizáns átcsábítása nélkül, így az úgynevezett külön-utasság – paradox módon – akár jobban is szolgálhatná a kormányváltást, mint ugyanannak a vékonyka tortaszeletnek (értsd: ellenzéki bázis) a folyamatos újraosztása. Csakhogy a párt ezt a »menekültbefogadó-pozíciót« egyetlen fotóval felszámolta: egy képpel, amin az LMP képviselői Gyurcsány Ferenccel egyeztetnek. Néha úgy tűnik, ma Gyurcsánynak van a legtöbb esze ellenzéki oldalon. 

Ön miként írná le az utolsó hetek történéseit?

Teljes ellenzéki káoszként – ami kétharmadhoz segítette a Fideszt. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekkel Dunát lehetett rekeszteni, csakhogy a kampányfinisben kiderült, tulajdonképpen egyikőjük sem készül kormányt alakítani. Majd jön a szakértői kormány. Persze. Vicc.

Azért a hitelesség kedvéért: Karácsony Gergely az MSZP-Párbeszéd jelöltje kompromisszumok nélküli kormányváltásról beszélt.

Hiába, ha az MSZP vidéki szervezettsége 2010-ben még ott volt a szeren, de mára gyakorlatilag lenullázódott. Ha úgy tetszik, az LMP szintjére süllyedt.

Hogy mondta?

2016-os visszalépésemnél is beszéltem róla, hogy az LMP felett egy szervezettségi üvegplafon húzódik. És addig nem is lesz kormányváltó erő, amíg ezt a problémát nem orvosolja. De ennek ellenére az LMP volt a legsikeresebb ellenzéki párt 130 ezerrel növelte a szavazói létszámát négy év alatt, míg a 2014-es összefogás pártjaira bő negyedmillióval voksoltak kevesebben. És az LMP még így is fel tudott fogni menekülő kormánypártiakat: ezt mutatja, hogy három konzervatív budai kerületben, illetve a jobbra húzó XVI. kerületben is jól szerepeltek a jelöltjei. Épp azért aljas a bukott álbaloldal érvelése, hogy az LMP miatt vesztek el budapesti választókerületek. Ha komolyan gondolták volna az összefogást, akkor ők léptetik vissza jelöltjeiket – hiszen olyan tradicionális jobboldali kerületekről volt szó, ahol szinte soha nem nyert a ballib-oldal favoritja.”