Matatás a politikában

„Aki dorgál, kritizál, tiltakozik, korrigál, az elvont elvek iránti engedelmességre int, s aki – mint a CEU – a hímdemokratikus doxa érinthetetlenségét vonja impertinensen kétségbe, az a represszív-csonkoló, csiklómetsző konszenzusra füllentőlegesen hivatkozó pszeudotradicionalista lóhúgy égi fönségét fenyegeti, s ezt nem tűrheti a plebiszcitárius »népi« posztfasizmust szelektíven alkalmazó fél- és áldiktátor.

Ezért kell a pastiche-középkorias, alnürnbergi neogót, származékos neonáci Soros-plakátkatedrális, a NER legragyogóbb építménye a Skála Kópé szubmagyar szellemében.

Ez az az eset, amelyben a szürreális-kontrafaktuális ősbaromság – »minden mögött, amit nem értek, zsidók bújnak meg, ki tudja, miért« – dialektikus szintézisbe forr a fake news szubaltern bravúrjával, amely bejelenti, hogy hazudni fog, majd (Istenem!) csakugyan hazudik.

Ez az az eset, amelyben mindenki tudja, hogy Soros nem fújhat minden egyes passzátszelet, majd – majdnem – mindenki úgy tesz, mintha ezt elhinné, mert hiszen »Soros«, le Juif errant, der ewige Jude elvégre csak szimbólum, a kapitalista-szocialista-marxista-liberális-neokon-szabadkőműves-sátánista-aufklärista-freudista-gnosztikus-nominalista-kozmopolita-anarchista-feminista-dzsenderista-dadaista primer ősvalóság szimbóluma.

Ebben a NER és a többi posztfasiszta blueprint szétporzó, szerteszóratott, szórakozottan és kaotikusan zsarnoki mivolta megtalálja a rációt, amely minden szadisztikus reakciót lehűt.”

A 24.hu szemléje TGM print Magyar Narancsban megjelent cikkéből.