Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Ha atombombának nem is atombomba, de atomhülye vagy atombamba megoldás ez. Egyetlen politikai szervezet sem engedheti meg magának, hogy elidegenítse magától a saját tagjait.
„Tény ellenben: alapvető nézeteltérés alakult ki Brüsszel és Varsó között azzal kapcsolatban, mi a demokrácia és a jogállamiság. Ennyit különben arról, milyen realitása van ma az Európai Egyesült Államoknak – nagyjából annyi, mint hogy fő pártolói közül Gyurcsány Ferenc lesz a német kancellár, Martin Schulz pedig a magyar miniszterelnök. (Vagy akárcsak fordítva is.) Amikor egyetemre jártam, a demokrácia feliratú könyvszekrény a plafonig ért, a jog feliratú pedig a terem egyik végétől a másikig. Ha három jogász leül, ott legalább öt vélemény fog elhangzani.
Természetesek is ezek a jobbára szakemberekre, nem pedig politikusokra tartozó viták. A világ nagyjából kétszáz országa közül Svájc bizonyosan demokrácia, Észak-Korea bizonyosan nem az, a közéjük esők pedig küszködnek ezzel a problémával.
Ám itt a jog gyalupadjánál politikai vitát faragnak. Ha atombombának nem is atombomba, de atomhülye vagy atombamba megoldás ez. Egyetlen politikai szervezet sem engedheti meg magának, hogy elidegenítse magától a saját tagjait. Különösen nem, ha a tizenkét éve válságról válságra vergődő Európai Unióról van szó. A – most még – 28 tagú EU kelet-közép-európai tagjai közül, amelyek a szervezet csaknem felét teszik ki, messze Varsó a legjelentősebb, ezenkívül a német-lengyel megbékélés legalább annyira jelképe az egységes Európának, mint a német-francia.”