Ha atombombának nem is atombomba, de atomhülye vagy atombamba megoldás ez. Egyetlen politikai szervezet sem engedheti meg magának, hogy elidegenítse magától a saját tagjait.
„Tény ellenben: alapvető nézeteltérés alakult ki Brüsszel és Varsó között azzal kapcsolatban, mi a demokrácia és a jogállamiság. Ennyit különben arról, milyen realitása van ma az Európai Egyesült Államoknak – nagyjából annyi, mint hogy fő pártolói közül Gyurcsány Ferenc lesz a német kancellár, Martin Schulz pedig a magyar miniszterelnök. (Vagy akárcsak fordítva is.) Amikor egyetemre jártam, a demokrácia feliratú könyvszekrény a plafonig ért, a jog feliratú pedig a terem egyik végétől a másikig. Ha három jogász leül, ott legalább öt vélemény fog elhangzani.
Természetesek is ezek a jobbára szakemberekre, nem pedig politikusokra tartozó viták. A világ nagyjából kétszáz országa közül Svájc bizonyosan demokrácia, Észak-Korea bizonyosan nem az, a közéjük esők pedig küszködnek ezzel a problémával.
Ám itt a jog gyalupadjánál politikai vitát faragnak. Ha atombombának nem is atombomba, de atomhülye vagy atombamba megoldás ez. Egyetlen politikai szervezet sem engedheti meg magának, hogy elidegenítse magától a saját tagjait. Különösen nem, ha a tizenkét éve válságról válságra vergődő Európai Unióról van szó. A – most még – 28 tagú EU kelet-közép-európai tagjai közül, amelyek a szervezet csaknem felét teszik ki, messze Varsó a legjelentősebb, ezenkívül a német-lengyel megbékélés legalább annyira jelképe az egységes Európának, mint a német-francia.”
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
A lengyel kormányfő hallani sem akar új alaptörvényről.
A növekvő feszültséget jól mutatja, hogy Kijevet egyre több uniós bírálat éri, amiért nem halad a jogállamisági és korrupcióellenes intézkedésekkel
Brüsszel elveszítette a kényelmes ellenfelét.
Újabb társadalmi feszültségeket generálhat a döntés.
A szabályozás értelmében annak a tajszáma válik érvénytelenné, aki legalább hat hónapon keresztül nem rendezi ezt a kötelezettségét.
Az uniós vállalatokat egyszerre sújtják az amerikai vámok és az EU hibás politikája.
