Ft
Ft
17°C
4°C
Ft
Ft
17°C
4°C
05. 11.
vasárnap
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
05. 11.
vasárnap
Hírek
Vélemények
Hetilap
rák belföld egészség vélemény

Azt mondták, nem érem meg a karácsonyt

2016. október 12. 11:17

Ő is sikeresen „túlélte” a mágikus öt évet, az ő élete is gyökeresen megváltozott, ahogy ő maga is másképp látja már a dolgokat. És hogy hogy csinálta?

2016. október 12. 11:17
Bezzeganya.reblog.hu

„…Amikor két műtét és két kemoterápiás kezelés után komolyabban felmerült bennem a kérdés, hogy ez így összességében túlélhető-e, elkezdtem keresni az okokat, amiért érdemes az elkövetkező hónapokban végigfetrengenem további négy kezelést, tudva, hogy azt is szisztematikusan mérgezem magamban, ami még éltet. (94%-ban osztódó rákos sejtekkel a testemben a gyógyteák és egyéb alternatív kúrák lehetőségét kísérletezésre szánható idő híján gyorsan elvetettem.) Az okok egyértelműen és kizárólag a lányaim voltak. Első ránézésre ez szép. Másodikra szomorú. Azon kívül, hogy ők ne maradjanak 1 illetve 4 évesen félárván, nem találtam semmit az életemben, amiért érdemes konkrétan minden erőmmel küzdenem. Az egyetlen, amit hosszú ideje az élettől akartam, ők voltak. Sem kapcsolatokhoz, sem megvalósítandó célokhoz, sem a létezés gyönyörűségéhez nem ragaszkodtam, mindezt könnyedebbnek találtam a szenvedésem súlyánál. Megvalósítottam az életemben a halált. Ezzel meg is válaszoltam a kérdést: miért pont én?


Azóta lassan, sok-sok segítséggel, felépült bennem az életöröm. Ehhez legalább annyira kellett az erőm, a kitartásom, és a bátorságom, mint a kábulatban töltött hónapok alatt. Egyre inkább tudatába kerültem, hogy itt vannak bennem, a rendelkezésemre állnak, bármilyen helyzetben, ami addig nem ismert tettvágyat ébresztett bennem, és folytattam a körülnézést, eleinte főleg önmagamban. Megfigyeltem például, hogy hogyan kapcsolódok másokhoz. Mostanában egyenrangúságra törekszem, ami sokáig lehetetlennek tűnt, mert semmi máshoz nem volt kedvem, csak panaszkodni. Aztán elmúlt ez is, és azon vagyok, hogy ne a másik alá vagy fölé pozícionáljam magamat. Inkább mellé. 

Annak, hogy hogyan jelenek meg a világban, hangsúlyos része lett az, hogy mi fakad belőlem. Az, hogy mi fakad belőlem, pedig letérdeltetett a transzcendenshez való viszonyom elé. Rendszerint émelygek a készen kapott igazságoktól, a kétségbe nem vont, meg nem rágott válaszok bosszantanak. Ezért mostanában csak figyelek, és nem hiszem, hogy életem minden pillanatában ugyanazt kellene hinnem. Erre a kapaszkodóra nem vágyom.

2011. augusztus 10-én engedtem a vénámba és a sejtjeimbe utoljára a kis ezüst zacskókból docetaxelt és platinát. Most ünnepelek. Ünnepelem magamat, amiért úgy élek, hogy igyekszem nem mérgezni. Sem magamat, sem mást. Ünnepelem a kapcsolataimat, a terveimet, és a létezés gyönyörűségét.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
P.A.
2017. február 16. 11:29
Azért az érdekelne, hogy a "gyógyteák és egyéb alternatív kúrák" utólag bekapcsolódtak-e. Mert hogy eredetileg nem volt rá idő, azt értem. De ezek (már amelyik) a korábban elveszett és visszaszerzett egészség megtartását is segíthetik, az a mondás. Vagy semmi ilyen nem volt?
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!