2016 Európája azonban radikálisan különbözik attól, amit Kohl és társai felépítettek. Az integráció sebessége egyre jobban távolítja egymástól a centrumot és a perifériát.
„A keddi oggersheimi magánlátogatás új minőséget jelent. Sokan eredetileg ezt is Merkel-ellenes húzásnak tekintették. Kohl ugyan néhány éve tolókocsiba kényszerült, s inkább jóval fiatalabb második felesége viszi helyette a szót, de a „pfalzi óriásnak" is hívott kancellár köztudottan pikkel Merkelre. Képtelen feldolgozni, hogy éppen a politikai értelemben vett nevelt lánya árulta el, amikor az ezredfordulón – a CDU obskúrus pártfinanszírozási ügyei nyomán – kikényszerítette távozását a kereszténydemokraták éléről. Kohl rossz szemmel nézte mindazt, amivel szerinte Merkel a tanítómester életművét, az európai egységet fenyegette. Az eurózóna széthullásával fenyegető görög válságkezelést éppúgy rosszallta, mint a (szír) menekültek előtti kapunyitást.
2016 Európája azonban radikálisan különbözik attól, amit Kohl és társai felépítettek. Az integráció sebessége egyre jobban távolítja egymástól a centrumot és a perifériát. A britek hamarosan arról szavaznak, hogy menjenek vagy maradjanak. A közös fizetőeszköz már nem a jólét jelképe, inkább megoszt, mint egyesít. A mostani politikusok jelentős részéről az alapító atyák vezérelve – soha többé háborút – lepereg. A biztonságérzet is oda. A Nyugat ismét konfliktusban áll Oroszországgal, a Közel-Kelet felől terrorizmus és menekültáradat fenyeget. Az európai identitás szép álom, a nacionalizmus viszont kurrens cikk. Talán érzi ezt Kohl is, aki magyarul is megjelent könyvében figyelmeztet: az egyéni megoldások kora lejárt, ahogy járhatatlan út a nemzetállamokon alapuló gondolkodáshoz való visszatérés. Sokan magukra vehetik az intelmet. Merkel is, Orbán is. A kancellár óvatosan, de önvizsgálatot kezdett.
Jó lenne, ha mások is követnék. Hasznos volna a magyar–német viszonynak. És Európának. Mert menteni kell, amit csak lehet.”
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egyre több ország szeretné, ha véget érne a háború.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Hétfőn még Donald Trumppal folytatott megbeszélést a magyar miniszterelnök.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
