Az a baj, hogy továbbmennek

„A gazdasági érvek amellett szólnak, hogy Magyarországra minél több bevándorló érkezzen, és nincs mitől félnie a kultúrájukért és biztonságukért aggódóknak sem. Sajnos a mai Magyarország annyira homogén, hogy a legtöbben legfeljebb már szintén évszázadok óta itt élő cigányokkal, esetleg egy-egy kínai boltossal találkoznak. Az idegenektől sokan félnek, és bizony sokan egyenesen utálják őket.

Pedig a trianon előtti Magyarország soknemzetiségű hely volt, ahol az üveges tót hanyattesett, a zsidóban pedig járt-kelt a fájdalom.

A mai Magyarország területe gyakorlatilag a honfoglalás óta többnemzetiségű volt. Még a két világháború között is színesebb volt Magyarország vallási-etnikai térképe, mint ma, aztán a nácik és a kommunisták elintézték, hogy ebben az országban szinte mindenki eléggé hasonló legyen.

Akit nem érdekel, hogy az utóbbi száz év legsikeresebb országa, az USA milyen sokszínű és milyen befogadó, vagy nem hiszi el, hogy például a német gazdasági sikerhez milyen fontosak voltak a vendégmunkások (nemcsak törökök, nagyon sok dél-európait is vonzottak a német gyárak), az legalább azt vegye észre, hogy a nagy magyar sikerek, amikre közösen büszkén szoktunk lenni, egy a mostaninál sokkal színesebb, hogy azt ne mondjam, multikulturális Magyarország termékei voltak.

Talán nem véletlen, hogy az utóbbi 80 évben Magyarországon nem született egy Nobel-díjas sem, míg az azt megelőző néhány évtizedben a multikulturális országban és különösen az ezen belül is színes Budapesten Szent-Györgyi Alberttől Gábor Dénesig vagy egy tucat zseni született és élt – legalább egy ideig. Ez volt az a közeg, amely kitermelte az olyan sztereotípiákat, mint a magyar, aki mögötted lép be a forgóajtón, de előtted jön ki, és ekkor született Robert Capa is, akitől állítólag a »nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenned« észrevétel származik. És egyébként ez volt az a közeg is, amelyben az Aranycsapat alapjait letették.

Nem biztos, hogy van összefüggés a monarchia végének sokszínűsége és az ekkor születő magyarok kiemelkedő sikerei közt. Az viszont igen, hogy az akkori Magyarországon élők együtt tudtak élni azzal, hogy a szomszédnak esetleg más az anyanyelve, a vallása és a ruhája. Talán a mai magyarok is képesek lennének erre.”