Engem terhel a felelősség

„Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Alulírott Tarsoly Csaba, mint a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó 2rt. (1132 Budapest, Váci u. 30.) elnök-vezérigazgatója az alábbi kéréssel fordulok Önhöz.

Mint Ön számára is ismeretes, az elmúlt hetek piaci eseményei, a Buda-Cash Brókerház, majd a Hungária Értékpapír Zrt. kapcsán kialakult pénzügyi pánik, az azzal összefüggő politikai csatározások, valamint a média felfokozott tevékenysége nyomán a befektetési szolgáltatók iránti bizalom megrendült.

A QUAESTOR Csoport 25 éve van jelen többek között a pénz- és tőkepiacokon is. Történelmi okok miatt a QUAESTOR Csoport vállalati kötvény kibocsátásokkal is finanszírozta növekedését, működését és befektetéseit.

A tőkepiacok első általunk is érezhető bizalmi válságát a Kulcsár-ügy jelentette, majd a 2008-as válság óta a projekt és vállalati megtérülések drasztikusan csökkentek, így saját projektjeink értéke is. Az általunk kibocsátott kötvények fedezete emiatt jelenleg nem likvid.

Az elmúlt napokban jelentkezett vállalati kötvényeladási hullám a QUAESTOR Csoportot is elérte, ilyen módon további finanszírozásunk ellehetetlenült, annak folytatása felelőtlenség lenne.

A QUAESTOR Csoportba tartozó QUAESTOR Értékpapír Zrt.-nél vezetett ügyfélszámlákon ügyfeleink pénz és értékpapír vagyona rendelkezésre áll, nincs »Buda-Cash helyzet«. Az értékpapír forgalmazó viszont a kötvényeket ma már nem tudja saját forrásból megvásárolni, ahogy eddig tette a folyamatos működés érdekében.

Mindezek miatt a kötvénykibocsátó társaság csődöt kénytelen jelenteni annak érdekében, hogy a csődeljárásra rendelkezésre álló idő alatt meg lehessen kísérelni azok refinanszírozását. Sajnálatos módon ez csak piaci eszközökkel lehetetlen, ahogyan a Világ számos nagy bankjának, biztosító és befektetési cégének is az államok segítségét kellett kérnie.

Felvállalva, hogy a kialakult helyzetért engem terhel a felelősség, amelynek megállapítása külön folyamat, tájékoztatnom kell Önt, hogy milyen megoldások tennék lehetővé az ügyfelek védelmét. A kialakuló pánik, és a hatóságok felelősségét kereső közvéleményben feltehetően egyébként is felmerül az állami felelősség és helytállás kérdése.

Az általunk javasolt megoldás lényege, hogy a Magyar Állam, vagy annak valamilyen pénzügyi szolgáltatója nyújtson hitelt/tőkét a QUAESTOR Csoportnak, aki ebből egyidejűleg állampapírt jegyez, így a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe. A kötvény tulajdonosokkal a csődeljárás keretében, a kötvények állampapírra történő cserélésével rendezni lehet a követelést.

A QUAESTOR Csoport a finanszírozás fedezetéül a közel 300 milliárd forint jövőértékű meglévő ingatlanjai, és befektetései (többek között a DunaCity, az ETO Park, a működő szállodák), valamint a folyamatban lévő ingatlan-és egyéb innovatív projekt portfolióját egy zártkörű alapba koncentrálja, amelynek befektetési jegye a Magyar Állam valamely vagyonkezelőjéhez kerülhetne. A QUAESTOR Csoport ezzel párhuzamosan működését racionalizálja, tevékenységei nagy részét átadja vagy értékesíti, és csak a portfolió hasznositására valamint a projektek megvalósítása fókuszál, az állammal közösen és érdekében eljárva. A megmaradó, alapot kezelő vállalat működését (akár részvény tulajdon biztosításával, vezető tisztségviselő delegálásával) az állam kontrollálni tudja (pl. MNV) a megtérülés biztosítása és a projektek sikeressége érdekében.

A fenti megoldás az alábbi előnyökkel járhat:

1. Elkerülhető kb. 50.000 ügyfél megkárosodása, ezáltal a kormányba vetett bizalom tovább erősödik.

2. 800 munkahely megőrizhetővé, vagy újra megteremthetővé válik.

3. A pénz és tőkepiac iránti bizalom nem romlik meg teljesen, a pánik uralható.

4. A javasolt konstrukció csak átmenetei likvid pénzigénnyel jár a Magyar Állam részéről, hiszen az állampapírjegyzésen keresztül visszaáramlik a költségvetésbe. A kártalanított ügyfelek állampapírjait a Kincstár, vagy a hazai bankrendszer fogja kezelni.

5. A gazdaság növekedésének beindulásával a fedezetül felajánlott projektek képesek visszatermelni a reorganizációra fordított pénz, így senki sem károsul.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Magyar Állam piaci folyamatokba, vállalati és egyes szektorok működésbe történő pénzügyi befektetése nem új keletű sem az itthoni gyakorlatban, sem a nemzetközi gazdaságban.

Kérem, fontolja meg, hogy a fentiek jelenthetnek-e a kisbefektetők és a kötvény tulajdonosok, valamint a Magyar Állam számára is elfogadható alternatívát a kialakult helyzet kezelésére.

Budapest, 2015. március 9.”