A szabadság méltányos rendje

„Kedves, jó barátaim!

Az ellenségeskedés mételyét dobták közénk a számító politikusok, és az azóta is mérgez, miközben az ország vérzik. A jobb és baloldal közötti törésvonal teljesen értelmetlen a mai formájában, úgy metszi keresztbe a nemzetet, hogy annak a társadalom óriási többsége csak a kárát látja, de eddig azt hittük, ez a politikánk természetes törésvonala; mondhatjuk, Istentől elrendelt dolog, hogy ebbe születünk bele és ebben halunk meg. Nem igaz! Az egyetlen Istentől elrendelt dolog az életünkkel kapcsolatban, hogy az ember szabadnak születik, és az egész élete során felelősséggel tartozik a saját hitéért, erkölcseiért és döntéseiért. Aki feladja ezt a jogát, feladja a helyes és a jó választásokhoz fűződő személyes érdekét és felelősségét, ezt átruházza másokra, ráadásul EZEKRE a politikusokra, az egész egyszerűen kiüresíti és feladja az életét.

Felszólítok ezért mindenkit, gondoljon a szabadságára, és tűzze ki magának a visszaszerzését. Nem visszaköveteljük – visszaszerezzük azt! Nekünk nem partnerünk ez a rezsim, nem követelünk semmit tőle, hanem visszaszerezzük, ami a mienk, de ellopták tőlünk. Csak a visszaszerzés módjában lehet közöttünk vita. Tekintsen mindenki önmagára, a családjára és mindazokra, akik tőle függenek, akik szemében számít a szava, tekintsen az embertársaira, és emelje fel a fejét! Lehetőséget és programot adok nektek arra, hogyan ezt közösen végigcsináljuk! Nehogy azt higgyétek, hogy a Fideszt legyőzni hasonló szörnyeteg felnövesztésére van szükség. Ellenkezőleg, mivel a szörnyeteg – mint mindegyik – agyaglábakon áll, őt is csak a benne dolgozók összeadódó hitei tartják össze, kis győzelmekkel meg lehet roppantani – és meg is fogjuk.

Az ellenszörnyetegek kora lejárt – a Szocialista Párt is haldoklik. Egy hét múlva elmondom, mit tehetünk közösen, hogy elinduljunk az úton, elmondom, hogy építsünk fel a társadalmi ellenállást az önkényurainkkal és az önkény körülményeivel szemben, amelynek a végén, az ellenállás végén ott lesz egy jobb Magyarország lehetősége – elmondom, ha a mai kb 80 fős létszámnak legalább a háromszorosa lesz itt a jövő szombaton, ha esik, ha fúj. 250 ember! 250 polgár! Ennyit kérek tőletek, ennyi honfitársunkat várom egy hét múlva ugyanekkor, ugyanitt. Ehhez azt kell tennetek, hogy újra eljöttök, és hoztok magatokkal még két embert. Kezdődjön a közös felelősségünk gyakorlása ott, hogy mindenki valóban hoz két embert, mert ha nem mutatunk erőt, létszámot, jövőt, akkor most is csak kudarcot vallunk.”