A VS.hu hozta a hírt, mely szerint Orbán Viktor múlt héten találkozott a kormánypárti média vezetőivel és közölte velük, hogy a kormány és a Fidesz mostantól a közmédiát fogja használni üzenetei közvetítésére. Úgyhogy az említett médiumok ne nagyon számítsanak állami hirdetésre. Hűha.
A találkozó tényét megerősítette Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője is, bár szerinte nem csak ő, Gajdics Ottó (Lánchíd Rádió), Élő Gábor és Liszkay Gábor (Magyar Nemzet, MNO) és Bencsik András (Demokrata) voltak jelen. Az elhangzottakról nem nyilatkozott bővebben, de felhívta a figyelmet: egy ideje nincsenek állami hirdetések a jobboldali médiumokban A többiek sem cáfolták a VS értesüléseit. Fogadjuk el tehát egyelőre, hogy a találkozó megtörtént, és nagyjából az hangzott el, amit a VS megírt.
Vonjuk le először is a tanulságokat: bármennyire is küzdöttek a jobboldali médiumok a lakájmédia jelző ellen, nagyon úgy tűnik, hogy Orbán Viktor pontosan így tekint rájuk: lakájmédiaként. De a miniszterelnök szemében nem voltak elég lakájok ezek a médiák. Már évek óta fejlesztgeti a kormány a valaha volt leglakájabb médiát, a pecsovicsok keresztes seregét, úgy hívják őket, hogy közmédia. A közmédia esetében legalább az állami hirdetésekkel nem kell szarozni, mivel az állam pénzén működik egyébként is.
Az ügy hátterében minden bizonnyal Orbán Viktor és Simicska Lajos elhidegült viszonya áll: tudjuk, hogy a Hír TV, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet a kormánypárti oligarcha érdekkörébe tartozik. A rejtett hidegháború már eddig is szedte áldozatait: leépítések voltak a Nemzetnél és a Hír TV-nél is. Az pedig sokat elárul a miniszterelnök felfogásáról, hogy a nemsokárahírcsatornával és talán bulvárcsatornával támadó közmédiát konkrétan a kormány és a Fidesz szócsövének tartja. Állampárt, heló.
A kérdés az, hogy jó húzás-e Orbántól, ha elengedi a mainstream jobboldali sajtó kezét és csak a közmédiára támaszkodik. Szerintünk neki nem jó. Ezekbe a lapokba a szélesen vett jobboldali tábor érzelmileg invesztált az elmúlt években. Ellenzéki időszakban azért, mert ellenzéki médiaként működött, 2010 óta pedig azért, mert a gyakran teljesen ámokfutó kormánypárti propagandával kapcsolatban mégiscsak megnyugtató volt, hogy olyan, némi respekttel rendelkező lapok szolgáltatnak pozitív visszacsatolást, esetleg kritizálják meg néha, mint a Magyar Nemzet vagy a Heti Válasz.