Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Mit tehet Moszkva? Egyik oldalról el kell viselnie a politikai vereséget, másrészt viszont bízhat az integrációpárti erők megosztottságában.
„Ami biztosra vehető: Ukrajna hitet tett a nyugati integráció mellett, és minden bizonnyal az új parlament mindent el fog követni annak érdekében, hogy az uniós közeledés jótékony hatásai minél előbb jelentkezzenek. Másrészt ne felejtsük el, hogy Ukrajna, ha politikailag le is tud válni Oroszországról, gazdaságilag erre még évtizedekig képtelen lesz. A nyugati nyitáshoz kell a politikai akarat (ez már megvan), de a megfelelő gazdasági erőforrások egyelőre nem állnak rendelkezésre, ebből következően az orosz befolyást sem lehet kiváltani középtávon.
Mit tehet Moszkva? Egyik oldalról el kell viselnie a politikai vereséget, másrészt viszont bízhat az integrációpárti erők megosztottságában. A 2004-es narancsos fordulatot követő belpolitikai csatározásokhoz hasonlóan itt is bekövetkezhet olyan törés az amúgy »nyugatos« erők között, ami végül az integrációs folyamat megroppanásához vezethet. Moszkvának továbbra is bizonytalanságot kell gerjesztenie, miközben változatos hívószavakkal megpróbálja visszaédesgetni magához Ukrajnát. Putyin hivatkozhat a pánszlávizmusra, a szovjet örökségre vagy éppen beállíthatja a nyugati integrációt egyfajta uniós gyarmatosító szándékként. Ukrajna pedig – politikai akarat ide, oroszellenes retorika oda – továbbra is aggódva figyelheti, hogyan is döntenek a sorsa felől a két blokk országai.”