Navracsics Tibor beszállt a ringbe

„Navracsics az emberi erőforrásokat tekintve az egyik legnagyobb konglomerátumot fogja irányítani, több mint 4000 bizottsági alkalmazott dolgozik a területén. A bizottsági dolgozók összlétszáma alighanem meghaladja a 30.000 főt – bár nagyon sokféle kalkuláció létezik – ez oszlik szét a 28 tagállamból delegált biztosi kollégium tagjai közt.

Az oktatási tárca egyébként pozitív üzenetekben gazdag potenciált nyújt. Az Erasmus program, a K+F egyes részei és az alapoktatás illetve a felsőoktatás és annak is elsősorban a mobilitási része népszerű és ismert tevékenységek, nem megszorításról, dömpingvámról és más gazdasági intézkedésekről kell majd a Bizottság nevében tájékoztatnia az európai polgárokat. 100 milliós az európai fiatalok tábora, akikhez elérhet Navracsics hangja, igaz, a fiatalok is elég türelmetlenek a korcsoportjukban durván elharapózó munkanélküliségi mutatók miatt.

Maga a poszt tehát az oktatási és kulturális főigazgatoságot (DG), az alatta dolgozó ügynökségeket, a Budapesten székelő Európai Innovációs és Technológiai Intézetet és az Unió közlönyét kiadó Publications Office-t tartalmazza a Citizens Europe program vezetésével együtt. Elvették Navracsics alól a szakképzést és a felnőttképzést, amely a DG Employmenthez, vagyis a munkaügyi főigazgatósághoz került; illetve kikerült a tárca alól az európai filmtámogatásokra vonatkozó MEDIA program. 

(...)

A több mint 20 éves oktatói múlttal is rendelkező Navracsics Tibor erős politikai háttérel és tapasztalattal érkezik a Berlaymont-palotába, minden esélye és adottsága megvan személyesen ahhoz, hogy Magyarország méretéhez képest érvényesíthesse hangját. Az Orbán-kormánnyal szembeni korábbi bizottsági – helyenként inkább biztosi, és nem össz-európai – kritikák nem könnyítik majd meg Navracsics rajtját, de személyes jelenléte ezen gyorsan módosíthat.

Éppen ezért izgalmas a portfoliók összeállítása után az, hogy az egyes biztosok milyen kabinetet visznek magukkal. Míg az Európai Bizottság legtöbb munkatársa a tagállami minisztériumokhoz hasonlóan köztisztviselő, addig a biztosok felállítanak egy kisebb irodát, amely tagjai a 27 másik biztossal és a főigazgatókkal való kommunikációjukat, munkavégzésüket segítik. A bevett gyakorlat – mondhatni brüsszeli szokásjog - szerint itt szoktak cserélni is az egyes biztosok, így más nemzetiségű munkatársakat is felvesznek a jobb kapcsolatok érdekében. Kérdés, hogy Navracsics Tibor vajon hogyan és kikkel tervezi a közvetlen munkatársi körét kialakítani.

Külön hagyomány, hogy minden biztos igyekszik a három »nagy« tagállamból legalább két embert rekrutálni a csapatába: ez azt jelenti, hogy a németek, britek és franciák jobb eséllyel pályáznak a többi 25 biztos kabinetjébe, hiszen e nemzetiségekért kapkodnak amúgy is. Navracsics Tibornak is fontos, hogy kabinetjének szálai messzire vezessenek: ha keresztül tudja vinni, hogy az altala felajanlott pozícióért cserébe mondjuk a brit vagy a német kabinetbe magyar kerüljön (amire a korábbi magyar biztosok képtelennek bizonyultak), az komoly előnyt jelenthet a magyar érdekérvényesítésben.

A KIM-ből jelentős méretű kabinettel a Bem-rakparta – KüKüM-be – érkező Navracsics korábban is ismert volt arról a FIDESZ-ben, hogy a fiatalokra jól és ügyesen épített, velük együtt építkezett a KIM Regeneráció programja során, vagy akár egyes kutatóintézetekkel való szorosabb együttműködésben. Belső forrásaink szerint mind tanítványai, mind munkatársai körében népszerű, »normális főnök« hírében áll, aki nem nyájaskodik, hanem a megkívánható távolságtartással kezeli akár közelebbi munkatársait is, amely egyébként nem feltétlenül jellemző egyes fiatal FIDESZ-es politikusokra. Navracsicson nagy nyomás lehet, hogy itthoni embereit is tovább tudja vinni és eközben a brüsszeli hálózatban jártas személyeket is beépíthessen.”