A Jobbik szerint mindenki tehet a trianoni sebek enyhítéséért

2014. június 04. 16:59

A Jobbik álláspontja szerint nemcsak emlékezni kell a trianoni békediktátum évfordulóján, hanem tanulni is kell belőle és olyan tennivalókat megfogalmazni, amelyek előre visznek.

2014. június 04. 16:59

Farkas Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese és ifjúsági tagozatának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: noha a Jobbik az elmúlt években is több száz rendezvénnyel emlékezett a békediktátum napjára, idén kampányt is hirdettek Többet tehetsz, mint gondolnád címmel. A politikus szomorú valóságnak nevezte, hogy a véletlenszerűen megkérdezettek közül csak kevesen tudnák, miről szól ez a napon, ezért kétszáz városban mintegy 10 ezer tájékoztató szórólapot osztanak szét és a Facebookon is megjelenítik azt.

A frakcióvezető-helyettes úgy fogalmazott: a 94 éve történteknek ma is van aktualitása, van felelősségünk és tudunk is mit tenni. Aktualitásként jelölte meg az elmúlt hónapokban az elszakított országrészeken történteket, példaként említve a székely zászló ügyét, a felvidéki kettős állampolgárság kérdését, a délvidéki magyarveréseket és más atrocitásokat, valamint a kárpátaljai kisebbségek nyelvhasználati jogainak szűkítését.

Farkas Gergely hozzátette: a felelősséggel összefüggésben abból kell kiindulni, hogy „mi is kerülhettünk volna olyan helyzetbe, amibe a határon túli magyarok kerültek”, ezért a lehetőségekhez mérten segíteni kell őket. Hozzátette: amellett, hogy meg kell értetni, hogy ezek az emberek önhibájukon kívül kerültek a határon túlra, számukra is egyértelművé kell tenni, hogy megérdemlik a magyar állampolgárságot és a szavazati jogot, mégha sokan vitatták is ezt.

A jobbikos politikus a határon túli közösségek autonómiája mellett foglalt állást, amit megmaradásuk szempontjából nagy előrelépésnek nevezett. Úgy vélte: a határon túli magyar közösségeket egyebek mellett a történelmi Magyarország kulturális örökségeinek, helyszíneinek felfedezésével, testvérvárosi, intézmények vagy magánszemélyek közötti kapcsolatok kiépítésével is támogatni lehet.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kárpáti Zoltán
2014. június 05. 12:13
Szokás Mátyást jó királyként nyilvántartani. Mert az is volt. De azt azért hozzá kell tenni, hogy nem használta ki annyira a lehetőségeit, mint kellett volna és lehetett volna. Nem volt könnyű helyzet, de nem is volt esélytelen. Csak az volt a szerencséje, hogy uralkodása alatt a török nem indított támadó hadműveleteket az ország ellen. Nem azért mert ne tudták volna megroppantani az országot, hanem ezt csak annak köszönhette, hogy még emlékeztek az apjára és Nándorfehérvárra, és félelemmel vegyes tisztelettel gondoltak rá. Meg mert más prioritásaik voltak. Na ezt kellett volna Mátyásnak jobban kihasználnia. A török félidőben úgyse háborúzott, nyugodtan lehetett volna várakat foglalni és alkalmanként elgyepálni a fősereget nyílt ütközetben, hogy ne tudjanak beleszólni. Zsoldos volt bőven. Csak pénz kellett volna hozzá úgy a duplája. Aztán azt jól befektetni hadműveletekbe.
Kárpáti Zoltán
2014. június 05. 11:53
Nem kell egyébként annyira aggódni, hisz a trianont megelőző 1910-es népszámlálás szerint se volt sokkal nagyobb a magyarság aránya (55%) a Kárpát-medencében, mint most. És valójában a magyarság etnikailag soha nem uralt belőle a felénél sokkal többet, még a honfoglalás idején sem. Azokat viszont asszimilálta a magyarság. A betelepítés viszont nemzetellenes bűn volt. Főleg a soknemzetiségű monarchia idején, mikor a Habsburgok csak egy provinciaként tekintettek Magyarországra és nem érdekelte őket, hogy milyen nemzetiségek élnek benne. Sajnos az északi megyék és Erdély, a Székelyföldet leszámítva valóban többségében el volt már akkor tótosodva és oláhosodva. De etnikai alapon is az ország harmada helyett a felének meg kellett volna maradnia. Ezt a csorbát kell kiigazítani és egy 140ezer négyzetkilométeres ország még most sem túlzás, hisz a határmenti sávokban még mindig sok a többségében magyar lakta település, és a trianoni határokat nyugodtan lehetne eszerint korrigálni, ami a Felvidék déli sávja, a Partium, és Kárpátalja egy bő határmenti ezer négyzetkilométeres darabja Munkáccsal bezárólag. A Székelyföldnek pedig ki kell harcolni az autonómiát, mert annak magyar lakossága 1920 óta arányaiban nem sokat változott, és most is 70% körüli, tehát egyértelműen magyar, illetve székely. Viszont ez a történet igazából nem 1920-ban, hanem 1520-ban lett elfuserálva. Mátyás halála után. Vagy inkább már Mátyásnak is másképp kellett volna kihasználnia a lehetőségeit. Apja nyomdokán járva támadó hadműveleteket kellett volna folytatnia a török ellen és a törökellenes felszabadító háború ürügyén gyarapítani az ország déli területeit. Így a bevétel is több lett volna és lett volna egy elővédje az országnak. Velencéhez hasonlóan Fiuméből kiindulva a tengerentúli kereskedelemre kellett volna koncentrálnia, ami Velencét a Magyar Királyságnál is gazdagabbá tette. Valamint Havasalföldet a Fekete-tengerig meg kellett volna szereznie és fekete-tengeri kikötővel már ott is lett volna a selyemúton. A nemeseket meg kellett volna adóztatni, hogy több bevételre és nagyobb seregre tehessen szert és abból menni neki a töröknek és gyarapítani az országot úgy másfél kétszeresére. Amivel már egyedül is sikerrel vehette volna fel az ország a versenyt a a háromszor erősebb és egyre gyarapodó török birodalommal.
Kárpáti Zoltán
2014. június 05. 11:28
Az egyik ilyen tanulság, hogy erős hadsereg kell, és a "károlyiakat" időben agyon kell lőni.
GV0917
2014. június 04. 19:03
Hogyne! Gyurcsány megalomániájából és extremitásából fakadóan- lemondott alelnöke, a Bauer pedig zsigeri gyűlöletből (mi is lenne ilyen szülői múlttal, mint vérbolsevik, de praktice szadeszes.) A SEBEKBE SÓT HINTENEK ÉS FELTÉPIK!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!