A magyarországi politika összeomlása II.

„A Magyarország Barátai vacsora – a maroknyi tiltakozóval odakint és a kevéssé lelkes vendégekkel odabent – a magyarországi demokrácia állapotát jelképezte. A kormányzó párt nem rendelkezik széleskörű támogatással, de nincsenek életerős tiltakozók egy másik alternatíva mellett sem. A kormány olyan közvélemény fölött uralkodik, amelyben a »nem tudom« válasz volt domináns a felmérésekben, Orbán hivatali idejének nagy részében. A Fidesz mohón nézi hatalmas támogatottságát, mert jobbak a mérési eredményei, mint bármelyik párté. De Orbán, miután az alkotmányos »reformok« elfogadása után 20 százalék körülire zuhant a támogatottsága, újra megszerezte a parlamenti mandátumok kétharmados többségét a magyar választók szavazatainak 28 százalékával. A választásra jogosultak teljes 37 százaléka nem ment el szavazni, és 35 százaléka más pártokra adta a voksát. A késői kommunista korszakban Magyarország az »antipolitika« vagy a politikától való elvszerű távolságtartás országa volt. Az emberek visszahúzódtak a maguk társadalmi köreibe vagy a magánéletükbe, és a politikát a politikusokra hagyták. 1989 után a politika a parlamentbe bejutó hat párt közötti erőteljes harccal tért vissza. Orbán Viktor Magyarországán ismét az antipolitika tért vissza, ahogy ritkává váltak a valódi választások is a választási politikában. (…)

Amióta a Fidesz hatalomra került, a magyar kormány bírálói döbbenetes arányban veszítették el az állásukat. Elsőként azokat bocsátották el, akik az állami szektorban dolgoztak. Sok munkahelyen szokott változás lenni, amikor kormányzó pártok jönnek és mennek, de a köztisztviselői szféra jellemzően védettséget élvez a széleskörű politikai megtorlások ellen. Nem így Magyarországon. Hivatalba lépése után a Fidesz-kormány egyik első lépéseként megváltoztatta a köztisztviselőkre vonatkozó munkajogi szabályokat. Az állami alkalmazottakat, akik korábban jelentős védelmet élveztek, egyszerre csak el lehetett bocsátani bármiféle okból – vagy ok nélkül. Az állami alkalmazottak ezrei között, akik e jogi változtatásokat követően elvesztették munkahelyüket, aránytalanul nagy számban szerepeltek olyanok, akik a kormánypárt ellenfelei voltak. A Magyar Alkotmánybíróság 2011 februárjában alkotmánysértőnek minősítette a munkajogi törvény változásait, de csak »jövőbeli hatállyal« semmisítette meg a törvényt, ami annyit jelentett, hogy a kormány még további öt hónapon át elbocsáthatott embereket, mielőtt módosítania kellett volna a törvényt, hogy legalább valamennyire hasonlítson a normális elbocsátási eljáráshoz. 2011 májusára az állami szektort szinte teljesen megtisztogatták az ellenzék támogatóitól. Akkor azonban, az Alkotmánybíróság döntése nyomán, a kormány ideiglenesen helyreállított bizonyos közalkalmazotti védelmet a megmaradt állami alkalmazottak számára, akik véletlenül éppen a kormányzó pártot támogatták.”