Gyurcsány szerint…

„Komolyan, mintha Örkény groteszk világába csöppentünk volna! Ahol minden fordítva látszik. A hazugság igazságnak, a bukás beismerése katartikus győzelemnek. Ahogy Örkény fogalmaz: »Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni. Köszönöm. Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról. Íme, a világ fejtetőre állt.« Igen, innen nézve Gyurcsány Ferenc tényleg igazságbeszédet mondott. 

A párhuzamos világokra számos példa létezik az irodalomban. Cecelia Ahern kortárs regényíró (a modern Írország legsikeresebb miniszterelnökének, Bertie Ahernnek a lánya), akinek számos szerelmes, a ponyvairodalmat »súroló« regényét olvashatjuk már magyarul is, igen fiatalon írt egy könyvet A talált tárgyak országa címmel. A regény egy olyan világba kalauzol el minket, ahol elveszett embereket vagy a lakásunkból eltűnt dolgokat lelhetjük fel. Mert kell lennie egy olyan helynek, ahol az elveszett fél pár zoknink létezik! Mert kell lennie egy olyan k… országnak, ahol megtalálható Gyurcsány Ferenc eltűnt szőlészeti szakdolgozata, ahol rálelhetünk az őszödi beszéd kiszivárogtatását vizsgáló harmadik (végső) nemzetbiztonsági jelentésre. S valószínűleg ott élnek azok is, akik kivitték a kazettát a Miniszterelnöki Hivatalból… 

De ha már párhuzamos világokról beszélünk, akkor óhatatlanul eszünkbe jutnak a világirodalom klasszikus utópiái is. Jonathan Swift főhőse, Gulliver, a liliputiak földjén megdöbbenve tapasztalja, hogy ott a csalás nagyobb bűn, mint a lopás. A lopás ellen ugyanis fel lehet készülni, könnyebben tetten is érhető; de a becsapást nehéz fülön csípni. Ezért kedves exminisz­terelnök úr, Liliputban a csalás halálos bűn. És ez utóbbi, talán nemcsak egy párhuzamos valóságban, hanem a mai magyar közéletben is így van.”