Kommunikáció vagy újságírás?

„Az idő múlásával ugyanis a kommunikáció oktatása egyre kevésbé azonos az újságírók képzésével. Elismerem, hogy a magánstatisztikám nem lehet mérvadó, mindazonáltal négy és ötezer közé tehető ama diákok száma, akikkel találkoztam az állami felsőoktatásban. A legtöbben nem azzal a szándékkal jelentkeztek, hogy újságíró legyen belőlük. Inkább médiaszemélyiségek szerettek volna lenni, akik látszanak a képernyőn, jókat mondanak, és sokat keresnek. Egyszóval celebek.

Aztán szemináriumokon kezdték kapizsgálni az újságírást, és közülük minden negyedik kacérkodott azzal, hogy a nyilvánosság képviselőjeként képzeli el az életét. Ebből a diploma megszerzése után annyi lett, hogy már csak minden hatodik helyezkedett el valamelyik szerkesztőségben. (A többiek a kommunikáció egyéb válfajait választják. Nem is olyan régen volt belőlük harminchét, mára maradt tizenöt.) Sok újságíró-tanítvánnyal tartom a kapcsolatot, és az a benyomásom, hogy néhány évnyi gyakorlat után, úgy harminc körül már csak minden tizedik ver gyökeret a szakmában.”