A közbeszerzések Közgépesítése

„Korábban a közbeszerzési törvény határozta meg, hogy mekkora díjat kell fizetnie annak, aki meg akart támadni egy közbeszerzési döntést: a pályázati kiírásra vonatkozó jogorvoslat díja fix 150 ezer, a döntésre vonatkozó megtámadás fix 900 ezer forintba került. Az már önmagában is aggályos, hogy jelenleg nem törvény, hanem egy kormányrendelet rendelkezik erről, az igazi botrány azonban a jogorvoslati díj brutális emelése. Jelenleg ennek mértéke a szerződés értékének 1 százaléka, maximum 25 millió forint. 2011-ben az építési beruházások esetében közel 180 millió forint volt egy átlagos közbeszerzési összeg, magyarán az emelés még egy átlagos közbeszerzés esetében is több mint tízszeres, állami gigaberuházások esetében pedig akár százszoros növekedést is jelenthet. Nyilván kevés cég fog ennyi pénzt áldozni egy minimum kétesélyes eljárásra.

Tavaly nyáron írásbeli kérdésben kérdeztem a kormányt, hogy ugyan mondják már meg, mi indokolta ezt a brutális emelést? Németh Lászlóné válasza szerint az, hogy »az alaptalan jogorvoslati kezdeményezések (…) sok esetben megakadályozták a beruházások megvalósítását is«. Később Schiffer Andrással közösen benyújtott kérdésünkben megkérdeztük, hogy mégis milyen tényekre alapozták a döntést és konkrétan milyen ügyek húzódtak el? A válaszból kiderült, hogy egyetlen beruházás sem hiúsult meg jogorvoslati eljárás miatt. Ez már csak azért is elképzelhetetlen, mert a Közbeszerzési Hatóság legutóbbi beszámolója szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság átlagosan 28 nap alatt hozta meg a döntéseit. Valójában az volt az ok, hogy a Közgép nem, vagy nem elég könnyen nyerte meg a gigaberuházásokat. A minisztérium által megnevezett 13 elhúzódó eljárásból ugyanis 9-ben a Közgép volt érintett, további háromban pedig a Közgéppel számtalan közös munkával összebútorozott Switelsky és Strabag. A listán ott szerepel az ominózus Szajol-Püspökladány közötti vasútfelújítás is, ami talán az évtized legbotrányosabb közbeszerezése. Ezt a munkát a Közgép vezette konzorcium végül csak úgy tudta megnyerni, hogy a kormány 24 milliárddal megemelte a beruházás büdzséjét.

Így a beruházás kilométerenként négyszer annyiba került, mint a Berlin és Hamburg közötti hasonló felújítás. Lászlóné első levelében azt is megírta, hogy nem kell aggódni, mert számos állami szerv indíthat jogorvoslati eljárást, és ez a jogszerűség betartásának záloga. Aztán a második levélben be kellett ismernie, hogy ezek közül a Legfőbb Ügyész és a Gazdasági Versenyhivatal 2010 óta egyetlen ilyen eljárást sem kezdeményezett, az Állami Számvevőszék 2010-ben még hatot, 2012-ben már csak kettőt, a Kehi pedig hetet. Az egész jogorvoslati mizéria hatását leginkább abban lehet lemérni, hogy 2010 és 2012 között elindított közbeszerzéseknél a Közgép 114 darab jogorvoslati eljárásban volt érintett, az új díjszabás megjelenése óta azonban csak egy esetről tudni. Ráadásul ennek a történetét mintha Örkény írta volna meg: a Közbeszerzési Hatóság elnöke indította, de aztán »rájött« hogy erre nincs is hatásköre, ezért aztán gyorsan vissza is vonta.”