„Szegény Robert Schuman forog a sírjában. A kiváló államférfi bizonnyal nem erről az egyesült Európáról álmodott. Európa ma nagybeteg. Elvesztette hitét, elhagyta hagyományait, feloldódott az önmagát felfaló, saját farkába harapó és szélsőségesen kirekesztő liberalizmusban (ha egyáltalán ez a mai ideológia még azonosítható - a megannyi nemes és követendő ügyért harcoló - egykori liberalizmussal). Európa gyűlölettel tekint a másképp gondolkodókra: mindazokra, akik nem mai megmondói - mindenen átható - füttyszavára táncolnak. A keresztény értékek, a család- és a munka becsülete szitokszavakká váltak.
Gyanús mindenki, aki ezeket tűzi zászlajára. Miért is nem az értéksemlegességet, az ilyen-olyan sztereotípiák lebontását és a diszkrimináció tilalmát hirdetjük mi, magyarok is lépten-nyomon? Miért? Mert ez önmagában, pozitív célok meghatározása nélkül, nem vezet sehová. Illetve épp oda, vagy hosszú távon még sokkal mélyebbre, mint ahová 2008-ra jutottunk. Magyarország, s a kétharmados felhatalmazás fájdalmas tyúkszem a mai Európai Unió testén. (...)
Szomorú és felháborító mindez! Mintha széllel szemben pisilnénk. Csak remélni lehet, hogy Európa nem dől be hosszú távon ennek az ideológiai ámokfutásnak, s eljön az idő, amikor maga is piros lapot mutat saját megtévesztőinek.”