Első királyunk, a szadista fenevad?

„Szépen köszöntötte fel Balavány György Szent Istvánt augusztus 20.-a alkalmából: »Talán így, egy ezredév távolából ideje lenne szembenézni azzal, hogy egy testvérgyilkos szadista fenevadat emlegetünk szentként.«

Írja Balavány, aki úgy látszik történelemtudományról még csak nem is hallott. Ezt egy fiktív Kézai Simon idézettel nyomatékosítja: Kézai szerint »a’ fejérnépnek még a’ csecsit is levágatta, ha nem ment templomba«.

Nem vágatta le, ráadásul, Kézai ilyet soha, sehol nem is állított. (Ráadásul Kézai a korábbi krónikás hagyományból és esetleg német forrásokból dolgozott, nem volt kortárs szerző.) Persze István elkövetett valódi bűnöket is (így a jelenből nézve) erőszakos térítés, forró ólmozás. Megítélése olyan ellentmondásos volt, hogy bűneit ezért a krónikás hagyomány igyekezett az idegenekre, így Gizella királynéra átvinni. Ugyanakkor már a XI-ik század során érezték, hogy István maradandót alkotott és rendkívüli államférfi volt. (Ezt Balavány sem kérdőjelezi meg.) (...)

István jobb volt cseh, német és lengyel kortársainál, aki gyakran nagy lelkesedéssel alkalmazták a szemkiégetést, vagy az egyszerű gyilkolászást. István – amikor megtehette – kegyes volt, így például Gyula feleségét a börtönből megszökött fejedelem után engedte, a kegyetlenül megcsonkított Vazul fiai is élve távoztak az országból. Vazul pedig, aki merényletet kísérelt meg István ellen, a kor szokása szerint bűnhődött. István korai halála romba dönthette volna művét, talán ez is magyarázza a brutális büntetés mértékét. Persze ez nem felmentés. De semmi sem bizonyítja, hogy István szadista örömből, önérdekből ölt. (...)

Jobb ha nyíltan beszélünk róla: az ilyen megszólalások miatt lett szitokszó sok embernél a »baloldali«, a »liberális«. A történelmietlen, felvilágosodás-korabeli vulgáris ítélkezés ma már elavult. Balavány mércéje szerint nem is lehetséges keresztény állam. Holott persze ezt csak azt jelenti, hogy a kanti értelemben vett »láthatatlan egyház« soha nem egyezik meg a létező egyházzal, annak visszásságai, tökéletlenségei miatt. A történelmi értékeink és tradíciónk kötnek össze minket, minden csapás ellenük árokásás, ami tovább növeli a politika megosztó hatalmait.”