„VV: Azt állítod fideszes forrásaidra hivatkozva, hogy bizonyos kérdésekbe nem Orbán Viktornak van a legnagyobb beleszólása, sőt azok a feje fölött dőlnek el. Hogyan kell elképzelni a miniszterelnök és a háttéremberek közti »munkamegosztást«?
RPD: Nehéz megítélni, hogy a miniszerelnöknek kapacitása nincs rá, esetleg csak ráhagyja a háttéremberekre, vagy talán nem is fér hozzá bizonyos források elosztásához. De számos olyan terület akad, amit láthatóan átengedett az érdekszférának. Nemcsak a földbérletek, az uniós pénzek és a közbeszerzések ügyei tartoznak ide, a gazdasági holdudvarnak nagy befolyása van például a közmédiumok számára elkülönített évi több tízmilliárd forint és a frekvenciák elosztása felett is. Ezeken a területeken a kulcsszereplők – ellentétben a politikai pozíciókkal – nem a miniszterelnök, hanem Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közvetlen környezetéből választódnak ki. A Közbeszerzések Tanácsának elnöke nem Orbán, hanem Nyerges évfolyamtársa volt. Az uniós pénzek elosztását koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első embere nem Orbán, hanem Simicska cégét, a Közgépet vezette Nyerges Zsolt előtt. A Vidékfejlesztési és a Fejlesztési tárcánál is azt látjuk, hogy a lojális emberek a Nyerges-féle szolnoki körből kerülnek ki. Én például sajnáltam azt is, hogy a minapi interjúban Szöllősi Györgyi nem kérdezte meg a miniszterelnököt, kinevezése előtt hányszor találkozott – találkozott-e egyáltalán? – a fejlesztési miniszterasszonnyal. Ezeken a tereken Orbán láthatóan nem tud úgy játszani, mint politikai beosztottaival. Nem azt mondom, hogy Orbán és Simicskáék között konfliktus van, sőt, valószínűbb, hogy sajátos szimbiózisban működnek. De ha így van, csak azért van így, mert a kormányfő ebben a kapcsolatban nem akar, mer vagy tud konfrontálódni. Nem tudni, Orbán látja-e a végzetes politikai következményeit a most zajló folyamatoknak. Lassan ráég a korrupció vádja, és a látszat szerint vagy nem látja ezt, vagy egyszerűen nem tud tenni ez ellen semmit.
VV: Akad olyan vélemény, miszerint a gazdasági unortodoxiának fontos belső korlátja lehet az, hogy az oligarchák a stabilitáshoz, nem pedig a válság mélyüléséhez vezető gazdaságpolitikában érdekeltek. Erről mit gondolsz?