Orbán is látta a listát a trükköző agrárvállalatokról

„Meddig marad a Fidesz-frakció tagja?

Ha rajtam múlik, végig. Furcsa lenne az a helyzet, ha azért kellene távoznom a frakcióból, mert a kormányprogramot, az emberekkel közösen kidolgozott vidékprogramunkat kérem számon a saját csapatomon. Meglepő lenne, ha azért kellene elhagynom a saját frakciómat, mert azt szeretném, hogy – amint ígértük - a helyben lakó gazdálkodó családokat erősítsük, ők kapják a földeket, erősödjenek meg, ne legyenek kiszolgáltatva akkor, amikor kinyílik a földpiac. Én csak a kormányprogramban és a Nemzeti Vidékstratégiában foglaltakat szeretném látni megvalósulni, és eddig gyakorta nem az történt, amit meghirdettünk. Végigelemeztem az eddig bérbe adott állami földek 45 százalékát, és ennek tényei alapján vagyok kénytelen ezt mondani. Az emberek pedig azért szavaztak ránk, mert azt várják, hogy tartsuk a szavunkat. (...)

Mennyire lehet szabadon felvetni a Fideszben problémákat?

Természetesen föl lehet és föl is kell vetni, én is fölvetettem, nem is akármilyen módon. Meg kell a problémákat őszintén beszélni, és azokra közösen kell megoldást találni. Más kérdés, hogy az érési folyamat lassú. Nem lehet gyors változtatást várni, de –  a beszélgetések alapján, amik itt zajlanak a parlamentben a képviselőtársakkal – azért abban bízom, hogy lesz foganatja annak, amit mondok, és változtatni fogunk a földbérleti pályázatok rendszerén.

A miniszterelnök  azt mondta, hogy nincsenek oligarchák Magyarországon, ez a hivatalos álláspont. Ön miért nem fogadja ezt el?

Különféle értelmezései vannak az oligarcha fogalmának. A miniszterelnök úr adott egyfajta értelmezést, én azonban úgy gondolom, ennél árnyaltabb a dolog. Véleményem szerint nem csak az az oligarcha, aki milliárdosként bejön a politikába, bár kétségtelenül ilyenek is vannak. A többségük azonban rejtőzködő: dehogy akar beülni a kirakatba, bár én is  ismerek köztük »magamutogatókat«. De az »urak« többsége rejtőzködik. Olyanok ők, akik  - finoman fogalmazva – nem feltétlenül a közjóval, hanem  elsősorban a saját vagyonukkal foglalkoznak, és sokszor úgy, hogy a közös kasszából veszik ki, ami nekik kell. E tekintetben a tőke viselkedése hasonló, ha hazai, ha külföldi: a profitját akarja növelni. Az agrártámogatásoknál például azt látjuk, hogy a három legnagyobb érdekeltség 2011-ben elvitt több mint tíz milliárd forintot a közös agrárkasszából. Nem csak területalapú támogatást (ez alapján egyébként összesen több, mint ötven ezer hektár van a birtokukban), hanem igen jelentős fejlesztési forrást is. Ráadásul a céghálóikban  megjelennek  azok az offshore cégek, melyek alapján látszik, hogy adót befizetni nem nagyon akarnak idehaza. És nem is nagyon itthon vásárolnak, ha ez előnyösebb a profitszerzés szempontjából: a húsos cégek egy része erre tipikus példa, a »hungarikumokat« adott esetben nem magyar alapanyagból állítják elő.

Létezik egy »százas lista«, amit még a Vidékfejlesztési Minisztérium állított össze a legnagyobb magyar húsipari cégekről, melyek hungarikumokat állítanak elő nem magyar alapanyagból. Köztük mindenki által ismert cégnevek. Ön látta ezt?

Természetesen. Még a tavaly év eleji dioxinbotrány kapcsán készült, amikor moratóriumot rendelt el Magyarország az import húsokra. Meglepő módon nem a németek, hanem az egyik legnagyobb magyar húsos érdekeltség verte az asztalt a minisztériumban, hogy függesszük ezt fel. Maga a miniszterelnök úr kérdezett rá ennek kapcsán, hogy ugye az nem lehet, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő? Ő kérte, hogy állítsuk össze a listát, hogy lássuk: miből is dolgoznak ezek a cégek. Kardeván Endre élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkársága a saját nyilvántartásából dolgozott, mert egyébként nincs ilyen országos nyilvántartás, ami kimutatná, hogy honnan származik az alapanyag. És összejött ez a 100-150 cég, amelyik részben, vagy egészben nem magyar alapanyagból állítja elő a termékeit.

A Pick például rajta van?

Igen. Szinte az összes nagy húsos cég rajta van, de ez egy olyan lista, ami kimutatja azt is, ha mondjuk 10 százalékban nem hazai az alapanyag, vagyis az arányok azért eltérőek. Ám valóban vannak olyan cégek, amelyek teljes egészében külföldi alapanyagból dolgoznak. Hogyan is lehetne az állattenyésztésünket helyre állítani, ha ezen az elképesztő helyzeten nem tudunk közösen változtatni!?”