Váratlan helyről üzentek Magyarországnak: nagyon örülnének, ha megtenne egy nagy szívességet az új magyar kormány

Az észt külügyminiszter bízik abban, hogy Magyarország segíti Ukrajna és Moldova csatlakozását.

Orbán az erős vezető imázsnál semmit nem tart fontosabbnak. Ő nem hátrálhat meg ilyen látványosan, nem engedheti, hogy úgy tűnjön, a közvélemény erősebb, mint ő.
„Orbánt mérsékelten foglalkoztatja a közvélemény, pláne nem érdekli a másik oldal véleménye. Egész politikai stratégiája, amelyhez a választási és közjogi rendszert igazították, arra épül, hogy ő saját táborát egységesen megőrizze. Ha van 2 millió körüli szavazója (és mellette ott a Jobbik), akkor teljesen mindegy mit tesz a másik oldal, akár még újra kétharmada is lehet. Ezért csak az számít neki, hogy mit gondol a saját oldala egy ügyről. A saját oldal, pedig befolyásolható és ennek módszereit ő ismeri. Jelenleg úgy gondolja, hogy ezen az oldalon Schmitt tekintélye akkora, hogy képes megvédeni a támadások ellen, sőt azzal tesz jót a tábor egységének, ha meg is védi. A leváltás belül több vitát és eróziót generálna, mint a megvédés.(...)
Orbán az erős vezető imázsnál semmit nem tart fontosabbnak. Az egész rendszere erre épül. Ő nem hátrálhat meg ilyen látványosan, nem engedheti, hogy úgy tűnjön, a közvélemény erősebb, mint ő. Egy ilyen kiélezett helyzetben ez mindenképpen az ő veresége lenne. Sokan azt gondolhatnák az ő táborában, hogy lám lehet Orbán akaratával ellenkezően cselekedni. Ahogy a Schmitt-ügyben meg is történt: a jól felépített forgatókönyvet, amiben a Fidesz a jelentés után csak annyit mondott »ezzel az ügyet lezártnak tekinti«, hiba csúszott. Valakik erkölcsi alapú döntést hoztak, valakik, akiknek elvileg pártérdekekre alapuló döntést kellett volna hozniuk. Ez megengedhetetlen Orbán rendszerében.(...)

A Fideszre a másik veszélyt pedig az jelenti, hogy az ügy összehozza az amúgy atomizált közélet egy jelentős részét. Ezért megköszönhetjük Schmittnek, hogy nem mondott le, mert ez az egész igaz színfolt a magyar politikában. Egy nagy játszma, hogy vajon a közvélemény erősebb-e, mint a Fidesz? Ha lemondott volna, a küzdelem véget ér, és annak ellenére, hogy így látszólag a közvélemény nyert, elveszettük volna a nagy nemzeti összefogós játékot. A közvélemény ilyen mértékű egyesítésének pedig fontos társadalomépítő szerepe van, mert ritkán vannak olyan ügyek, melyek ennyire egységbe forrasztják a nép Fidesz-táboron kívüli részét és még a táborból is egy részt. Szóval hajrá! Köszönjük Elnök úr!”