„Akkor még a liberális eszmék hirdetői is elég jól viselték, hogy az SZDSZ-ből induló Göncz a kétharmados Horn-Kuncze-kormány motorja volt, és nem a kontrollja. Hogy abban a négy évben egyetlenegyszer sem élt az alkotmányos vétó eszközével, bár - ismerve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatainak számát - akkor nyílt számára a legtöbb lehetőség.
Göncz tökéletesen elégítette ki a kor választói igényeit, a nép nagypapája tudott lenni. Mindvégig a liberális eszmék képviselője maradt, miközben nem vált elitistává, s nem engedte magán eluralkodni az SZDSZ-t mindinkább maga alá temető pökhendiséget, gőgöt és arroganciát.
Ha a születésnapon szerenádozó politikusok és véleményformálók kicsit is komolyan vették volna Göncz Árpádot és követték volna példáját, az SZDSZ ma is tényező lehetne a hazai politikai életben, s a liberalizmus nem vált volna szitokszóvá.”