Nem neonáci a norvég tömeggyilkos?

„A kölni Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal - a belső ellenségek megfigyeléséért felelős szervezet - jelentésében azt állapítja meg, hogy a német neonácik feltűnően távolságtartóan reagáltak Breivik tettére, és még a belső köreikben sem fejezték ki egyetértésüket. Breivik hiába nevezett meg szövetségeseként számos neonáci szervezetet, a náci múltat, a hitlerizmust elutasította. Még elutasítóbban nyilvánult meg a szélsőjobb hagyományos témái: így a Harmadik Birodalom támogatása, a holokauszt tagadása, az antiszemitizmus vagy a palesztinpártiság kapcsán. Breivik például egyértelműen Izrael barátjának nevezi magát, és szerinte Európának meg kéne védenie »az iszlám veszélytől« »a Közel-Kelet egyetlen demokráciáját«. Az oslói gyilkos szerint Izraelnek és Európának közösen kell fellépnie a létüket fenyegető iszlámmal szemben. Ugyan a nyugati szélsőjobb egy ideje kifejezetten Izrael-barát álláspontot foglal el - éppen ennek hiánya miatt nem lehetett tag a Jobbik az Európai Parlament új szélsőjobboldali frakciójában, amely maga is hitet tett Izrael mellett -, a kemény neonáci közegekben továbbra is él a hagyományos antiszemita, hitlerista nyelvezet. (...)

A kölni alkotmányvédők szerint Breivik leginkább keresztény fundamentalistaként jellemezhető. A keresztény fundamentalizmus nem katolikus, inkább protestáns gyökerű gondolatiság: számukra a kereszténység kevéssé a felebaráti szeretetet, mint inkább a fehér kultúrkör védelmét jelenti. Főleg a skandináv országokban és Amerikában van jelen ez az ideológia, ott is főleg a szélsőjobboldali körökben, mint például a radikálisok nagyasszonya, Sarah Palin által vezetett Tea Partyban. Magyarországon a Hit Gyülekezete áll a legközelebb ehhez a protestáns fundamentalizmushoz, amely politikailag jobboldali, cionista nézeteket vall. Nem véletlen, hogy a »hitgyülis« hetilap, a Hetek is rendszeresen tesz közzé egyoldalúan Izrael-barát cikkeket, és ők is régóta »temetik« a multikulturalizmust.”