„
(...) Ráadásul vannak, akik azt mondják, az egész giga »
látványfoglalkoztatás«
többe kerül majd, mint a munka során előállított érték. Viszont van egy felettébb érdekes momentuma ennek a tervnek: ezek a közmunkások kölcsönözhetők lesznek piaci vállalkozások számára is. És ne feledjük, az ő bérük több lesz, mint a segély, de kevesebb a minimálbérnél. Hát érdekesen fogja növelni a foglalkoztattak számát ez a vállalkozók előtt megnyíló lehetőség. Flottul kirúgják a minimálbéren bejelentett dolgozóikat, majd kölcsönöznek a »
jóárasított«
készletből. Jól látom én, hogy itt az állami (bér)rabszolga-kereskedelem rendszere kezd kiépülni?
Lehet persze, hogy ez a jogaikban korlátozott, az eddigieknél is kiszolgáltatottabb »
akciós«
munkaerőhad volna hivatva ismét vonzóvá tenni hazánkat a tőke számára. De manapság, a tudás alapú információs társadalom korában? (Mellesleg én nem tudom, hogyan keletkezett a munkának ez az új, fideszpolgári fogalma. De van. Fókuszában az ásójára jóleső fáradtsággal támaszkodó kubikos idealizált képével, kinek naptól cserzett félmeztelen testén a munka nemes verítéke gyöngyözik.)
Az egész terv a szokásos képletet követi: egy tulajdonképpen racionális kezdeményezés egy sor cinikusan jogfosztó intézkedéssel és irracionális ötlettel megspékelve. Ezzel együtt nincs kétségem afelől, hogy ez a terv megvalósítható, csak éppen ember nincs, aki megmondja, hogy ebben a formájában a XXI. vagy a XIX. századba vezet?”