Magyar gyereknek magyar mesét

„– Miért kezd valaki gyerekeknek írni? Tudatos döntés volt, hogy gyerekíró lesz, vagy véletlenül sodródott a gyerekeknek szóló irodalom felé?

– Tudatos is volt, és ki is alakult. Volt egy nagyszerű szerkesztő, aki gyerekeknek is írt, Kormos Istvánnak hívták. Ő egyszer fülön csípett és azt mondta, hogy tessék írni a gyerekeknek. Mondtam, nem tudok, ő pedig mondta, hogy de tudok. Végül ő győzött. Ma is hálás vagyok érte, hogy bekerültem ebbe a csodálatos birodalomba. Nagy élményem volt, amikor szétnéztem, és láttam, hogy a magyar gyerekirodalomban milyen magas hegycsúcsok vannak. Gondoljunk csak A Pál Utcai Fiúkra, Móra Ferencre, vagy éppen Móricz Zsigmondra. A legnagyobb írók írtak a gyerekeknek. Ezt azért érdemes és kell is hangsúlyozni, mert meggyőződésem, hogy a gyerekirodalom azonos értékű része a felnőttirodalomnak. Az irodalmi közvéleményben nincs a helyén a gyerekirodalom. Engem ez nem túlságosan zavar, mert a gyerekek szívében meg helyén van. Fontos, hogy a gyerekeknek pontosan úgy kell írni, ahogyan a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban. Még pedig azért mert a gyereknek jobb az esze és sokkal jobb az agya, azonnal észreveszi az unalmasat, a rosszat.

– Minek a hatására született meg az első, Egy szürke kiscsacsi című mesekönyve?

– Az Egy szürke kiscsacsi egy Mirr-Murr nevű macskáról szól, akinek van egy híres barátja. Ebből később egy egész sorozat született. Az Egy szürke kiscsacsi az állatmesék csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy bár állatok a szereplők, emberi tulajdonsággal bírnak. Ennél a típusnál fontos, hogy így talán a gyerek megszereti az állatokat. Fel szoktam tenni a gyerekeknek kérdésként, hogy mondják meg, melyik állatról írtak már mesét, ők pedig elkezdenek találgatni. Én pedig erre azt mondom, hogy már minden létező állatról születtek történetek. Ez egy kicsit azt is jelenti, mint ahogy a gyerekirodalom is azt jelenti, hogy a világot megismerni és birtokba venni. És ez egy nagyon fontos dolog, mert abban segít a könyv a gyereknek, hogy a világot megismerje. Éppen ezért kell neki olyan művészi értékű alkotást adni, ami őt megfogja. Sokszor kérdezik tőlem, hogy miért kell, mi haszna a gyereknek olvasni. Azért, mert nincs nagyobb csoda, mint a fehér papíron a fekete betű.”