Kutuzov Pesten

„A kormány - saját, a tőzsdézést nagy hangon elítélő embereit égetve - óriási pénzt költött tőzsdézésre. Nem zárom ki persze, hogy a végén árfolyamnyereséggel jönnek ki belőle (a tőzsde, a Mol és Orbán nagyobb dicsőségére), de egyelőre az a helyzet, hogy az 500 milliárddal nem az államadósságot csökkentik (pedig állítólag ez volna a kormány abszolút elsőszámú célkitűzése), hanem egy bizonytalan kimenetelű vállalkozásba fektetik.

Hogy ettől az orosz gáz és olaj nem lesz olcsóbb, az biztos, ha pedig netán a kormány úgy akarná részvényesi befolyását érvényesíteni a Molban, hogy állami érdekeket kényszerít rá a részvénytársaságra, akkor annak az árfolyam (az 500 milliárd és a közvagyon) látná kárát. Vagyis az idegesítő orosz jelenlét megszüntetése a magyar energiacégben érthető és magyarázható szándék, az ár és a csatazaj viszont legalábbis zavaró és elgondolkodtató.

Mit akarunk Moszkvától, ez itt a kérdés, és nem látni a választ, vagy legföljebb annyit, hogy a magyar marsall megint győzött. Putyin azonban egész biztosan nem Napóleon. A túrórudi pedig sajnos nem magyar, ahogy láttam: nem fogjuk vele bevenni Moszkvát, mivel az oroszok is sokfélét gyártanak belőle. Egy csodafegyverrel kevesebb a magyar szabadságharcban.”