„Amióta a magyarság létezik, volt büszke katonaságunk, és katonáink. Egészen a kommer idők előttig, szégyennek számított, ha valkit nem soroztak be, vagy vittek el katonának, mert az azt jelentette, hogy alkalmatlan kripli. Falun a lányok se nagyon díjazták a kimaradt férfit.
Az, hogy hülyeséggé vált a katonai kiképzés, bevomulás, a szoci-kommer időkben alakult ki. Szovjet parancsra hatalmas sereget kellett fenntartani, ugyanakkor 56' okán, meg nem nagyon merték kiképezni, felfegyverezni a kommerek a saját hadseregüket, mert féltek attól, hogy ellenük is fordulhat egy ilyen sereg. Igazi kommer paradoxon ez így. Ezért aztán, értelmes kiképzés, és katonaság helyett lettek a szivatások, a kopaszok alázása. Értelmes kiképzés, és értelmes időtölts helyett.
Mindenképpen szükség van sorállományra. És nem is igazi férfi az, aki nem volt katona viselt.
Egy 3-6 hónapos, valódi, komoly, nem kommer hagyományokon nyugvó sorállomány kiképzése egyszerűen elengedhetetlen, egy komoly Nemzet számára.
A katonaságnak, mindíg is, most is megvan az a mellékes haszna is, hogy valamiféle rendre, tiszteletre neveli, a sok számgép bűvölő, nyegele, sihedereket is.”