Három szó – így reagált Orbán Viktor a magyar válogatott sikerére!
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Orbán mindkét beszéde arról a felismerésről szól, hogy ha a régi politika az, ami válságba került, akkor új politikára van szükség.
„Álláspontunk szerint Orbán mindkét beszéde arról a felismerésről szól, hogy ha a régi politika az, ami válságba került, akkor új politikára van szükség. Ez azt jelenti Orbán új politikai nyelvén, hogy (1) nem maradhatunk le a »megújulási versenyben«; (2) azért kell megújulni, mert a régi politika növelte az adósságot, a válság kiváltó okát, s ez a politika folytathatatlanná vált; (3) ha a körülmények megváltoztak, akkor új eszközök, új válságelhárító mechanizmusok kellenek, még akkor is, ha azok szokatlanok (pl. válságadók); (4) mivel ezek a megújulási versenyek nemzeti keretek között zajlanak, Magyarországnak is nemzeti innovációra van szüksége (ez Orbán politikájában a nemzeti érdek világos képviseletét jelenti); (5) rész-átalakítások nem vezetnek eredményre, az egész rendszerre kiterjedő radikális változtatásra van szükség (Orbán nyelvén ez az »ország alkotmányos újjászervezése«); (6) fel kell rúgni a korábbi rossz kompromisszumokat és megállapodásokat, és valódi társadalmi párbeszédet kell folytatni (a konzultációk politikája); (7) politikájának homlokterében az gondolat áll, hogy nem elég változtatni, hanem változni is kell, ez pragmatikusan szólva egy új munkakultúra kialakítását jelenti (Orbán nyelvén ez a munka becsületének visszaadása a spekulációval szemben, illetve mindenki, aki tud, annak dolgoznia kell).
Akik tehát bombasztikus bejelentéseket, konkrét gazdaságpolitikai programot vártak, azok nem értik a változtatás súlyát és jelentőségét, az orbáni új politika lényegét. A miniszterelnök mindkét beszédében ennek az új politikának a sarokpontjait és elveit fejtette ki. Mivel a régi receptek és mércék már nem működőképesek, új mércét és iránytűt adott a kezünkbe. Hite szerint ez az a vezérfonal, ami mentén értelmezhetővé válik majd a márciusra időzített gazdaságpolitikai program, továbbá az oktatás, az egészségügyi alrendszerek átalakítása, de még az új alkotmány elfogadása is.
A miniszterelnök helyesen látja, hogy ez egyelőre még csak egy esély, lehetőség, sőt kísérlet, hiszen a válságnak még koránt sincs vége, annak iránya tulajdonképpen megjósolhatatlan, s hogy az új politikai nyelvvel és az alkalmazott eszközökkel szembeni értetlenség, az átalakítás gyorsasága miatti aggodalom is olyan feladat, aminek legyűrésével az új politikának meg kell birkóznia.”