Fortélyos félelem igazgat

„Újra és jelentősen megugrott a blog olvasottsága, amióta meglehetősen nyilvánvaló célzatú politikai támadások értek és elhatároztam, hogy felveszem velük szemben a kesztyűt. Sőt, akár azt is mondhatnánk, hogy soha ennyi lelkes támogatóm nem volt. Mert hogy a blogon és a facebookon a nyilvánosság előtt is megjelent támogatások sokszorosát kaptam közvetlen és személyes üzenetekben, e-mailekben. Szomorú viszont, hogy többen azzal indokolták a közvetlen kapcsolatfelvételt, miszerint féltek volna attól, hogy a nyilvánosság előtt, mások által ellenőrizhető módon biztosítsanak támogatásukról. Még olyanok is, akiknek életkoruknál fogja biztosan nem a régi beidegződései éledtek fel, jelezték, hogy még abban is veszélyt láttak volna, hogy egy »like« gombot nyomjanak a facebookon valamely bejegyzésem alatt.

Ez pedig nem csak az én esetemre nézve elgondolkodtató. Ha bárki ugyanis olyan reményeket táplál az ország jövőjével kapcsolatban, hogy az elkövetkező években fog meglódulni a gazdaság, növekedésnek indulni a hazai vállalkozások, hogy olyan szellemi energiák szabadulnak fel, melyek segítségével az innovativitás, az értékteremtés képessége, az önálló kezdeményezések száma hirtelen megszaporodik és növekszik, az jó, ha figyelembe veszi, hogy ezek a folyamatok ritkán táplálkoznak a szorongásból és a félelemből. Bárhogy kutatok az emlékeim közt, nem emlékszem olyan felemelkedésre, gazdasági sikertörténetre, melynek során egy ország a befelé fordulásból, a megfélemlítettségből tudott volna sikeres és fenntartható fejlődési pályára állni. Az ilyesfajta légkör tudatos vagy csak hallgatólagos megteremtésével és fenntartásával talán sikeresen lehet hatalompolitikai célkitűzéseket megvalósítani, de annál kevésbé lehet sikeresen kormányozni egy országot.”