Egy szemétdombra szültek

„Nem voltak nagyok az elvárások, alapból legyintett minden magára valamit is adó ember, amikor a miniszterelnök bukott és kiöregedett horthystákat és kádáristákat bízott meg az alkotmány előkészítésével és kidolgozásával, mert tudjuk, hogy a fenti elegyből gyúrt kutyából nem lesz demokratikus szalonna, de mégis hiba lenne azzal elintézni az ügyet, hogy a Fidesz ír magának egy alkotmányt, mert olyanja még nem volt, aztán majd ha buknak, akkor írunk egy másikat. Mert mi van, ha kitöltik a teljes ciklusukat, sőt ha esetleg még négy évig maradnak, és akkori kihívójuk azt követően sem nyer a szükséges arányban ahhoz, hogy új alkotmányt írasson? Itt fogunk szügyig állni egy népies műdalban, amihez a bíróságoknak, ügyészségnek, rendőrségnek és futballbíróknak igazodniuk kell, és közben morzsolgatjuk könnyeinket?

Ellentétben azokkal, akik talán hanyagolnák a sport és a kereszténység megjelenését az okiratban, én egyébként annak híve vagyok, hogy tegyünk még bele fontos dolgokat, legyen benne szó - elismerőleg - a gravitációról, az evolúcióról és a cigányságról, ecseteljük a művészetek fontosságát, de ejtsünk szót az ipari munkásokról és a földjükön görnyedő parasztokról, nem beszélve a velük szövetséges értelmiségi rétegről. Feltétlenül emlékezzünk meg vándorlásunkról és a hon elfoglalásáról, az internetes kiadásban pedig legyenek vidám, de szeretetteljes anigifek.”