„- Régóta hurcolunk olyan több száz milliárdos tételeket, mint a MÁV, a BKV.
– Tény: ezek a büdzsé pénznyelő automatái, de a gazdaságpolitika nem itt kezdődik. Orbánék elgondolása – amely szerint őket rövid távon az egyensúly nem érdekli, csak a növekedés – irreális. A növekedést mesterségesen akarják generálni, úgy, hogy belső piacot, keresletet növelnek az állam kiadásainak, beruházásainak duzzasztásával. Ennek korlátja a hiány, amelyet nem lehet túllépni. Marad a másik megoldás: új bevételeket kell beszedni, adókat emelni.
- Méghozzá az emberek megsarcolása nélkül.
– Eszerint a bankadó megmaradhat az idők végezetéig, mert azt szereti a társadalom. Gátolja ugyan a növekedést, hiszen a bankok visszafogják majd a hitelezést, de erről nem beszélnek. Felpörgetik a második Széchenyi-tervet is, úgy, mint korábban, hiszen bevált: a haverok építettek wellnesshoteleket, panziókat, kocsmákat, amelyek nyolcvan százaléka döglődik, mert nincs vendég. Béremelést is akarnak, gondolván: ha nő a vásárlóerő, bővül a piac. Ám a magyar gazdaság szerkezete miatt ezáltal az importot támogatják, nem a hazai termelést. A belső piac felpörgetése érdekében csupa olyan lépést tesznek, amely az adóemelésen, a béremelésen keresztül rontja a versenyképességet. Épp az ellenkezője következik be annak, mint amit akarnak. (...)
- Matolcsyék épp azzal érvelnek, hogy a 16 százalékos, egykulcsos szja »iszonyú« versenyképessé tesz minket.
– Ez nem igaz. Ez a maga zsebébe kerülő nettó jövedelmet növeli. A vállalkozó legfeljebb annyit nyer vele, hogy nem kell emelnie a bruttó béreket, mert a reálbér-növekedés benne van az adócsökkentésben. De ettől ő nem lesz versenyképesebb. Nincs más út: először egyensúlyjavítás, adósságcsökkentés, aztán osztogatás. Lózung, hogy az embereket nem terhelik. A bankadó 80 százalékát ők fogják kifizetni. Kapott már a bankjától értesítést, hogy jövőre mennyivel nő a számlavezetési költsége? Ha a telefontársaságokat is megadóztatják, azok majd megemelik a díjaikat. Tehetik, hiszen nincs állami díjszabályozás. Aztán jönnek az energiaszolgáltatók: ott hatósági árszabályozás van. Most csökkennek a költségek, amit az árak is követhetnének, de így nem fognak. A beruházások elmaradnak, senki nem fog korszerűsíteni, kapacitást növelni. Még hogy nem az emberek fizetnek? Hát ki?”