A bűnüldöző testületben a bűnpártolás kőkemény testületi norma, a hamis tanúzás kollektív követelmény.
„Kedden ezt írtuk: »Az eljárás alá vont, majd a bíróság által felmentett tüntetők és a fel nem tárt rendőri túlkapások sokaságára utalva Falvai Zsolt, a budapesti nyomozó Főügyészség vezetője... leszögezte: ilyen tömegű kétes értékű rendőri jelentést még nem látott, mint 2006 őszén«. Falvai úgy fogalmazott, hogy »a rendőrök zártak, nem beszélnek«. Magyarul: a bűnüldöző testületben a bűnpártolás kőkemény testületi norma, a hamis tanúzás kollektív követelmény.
Amikor a rendszerváltás tájékán a rendőrség szembetalálkozott a jogállami normákkal, amikor a törvénysértő rendőri fellépéseket elkezdték számon kérni a sajtóban és a parlamentben, kitört a jajveszékelés: el vagyunk bizonytalanodva, így nem tudunk közrendet védeni, politikai védelmet kérünk. Meg is kapták. Boross Péter leszögezte, hogy az az egyenruhás, aki társai ellen vall, rongy ember. A »betyárbecsület«, vagyis az önvédő becstelenség a »férfias rendőrség« védjegye maradt. Ennek a »férfias rendőrségnek« markáns képviselője Pintér és Gergényi is. Nem véletlen, hogy olyan jó személyes és üzleti kapcsolatban vannak, hogy Pintér nyíltan kételkedhet Gergényi felelősségében, s mégsem veszélyezteti semmi a kulcspozícióját az Orbán-kormányban.
2006 ősze előtt politikailag névtelen, alacsony státuszú emberek, sokszor, de nem kizárólag, romák váltak rendszeresen a büntetlen rendőri brutalitás áldozataivá. Ez keveseket érdekelt. Most szintén kevesen érdekeltek abban, hogy a cigánytelepeken és a Rádió udvarán történtek közötti összefüggésre, folyamatosságra rámutassanak, mert a Fidesz számára csak annak a (nagyon kevéssé motivált) fikciónak a fenntartása fontos, hogy 2006 őszén a kormány uszította rá a rendőrséget a népre.”