„- A miniszterelnöknek a látogatást követően tett nyilatkozatát akár a Jobbiktól való elhatárolódásként is lehet értelmezni. Szijjártó Péter későbbi médiaszereplései során már a több kérdésben közös felfogás is hangsúlyt kapott. Ön hogyan érzékelte belülről a frakcióülés hangulatát?
- A kormány ellenőrzésének, számonkérésének, az alkalmankénti heves vitának a színtere a parlamenti ülés. Most Orbán Viktort a Jobbik-frakció véleménycserére, az eltérő álláspontok lehetőség szerinti közelítésére hívta meg – ennek megfelelően a megbeszélés udvarias, nyugodt hangvételű volt. A Fidesz-kommunikációban az eltérő célközönségnek eltérő hangsúlyok jelentek meg. Az egyes kérdésekben való egyetértés, az együttműködés elvi lehetősége a szavazótábor többségének szólt: íme, a nemzeti együttműködés rendszere működik. A miniszterelnök számára a cél a globális hatalom megnyugtatása volt: megbízhattok bennem, vaskézzel számolok le a Gárdával, és szemben állok a szélsőségesekkel. Orbán Viktor bevezetőjében azt mondta: 2,7 millió ember az alkotmányos út mellett szavazott, és nem a törvényen kívüli megoldást választotta, s itt egyértelműen a Jobbikra utalt. Vona Gábor mindnyájuk nevében – ebbe beleértve 855 ezer szavazónkat – visszautasította ezt a súlyos megállapítást.
- Mire számítottak a Magyar Gárda kérdésében, azt nem is várhatták, hogy a miniszterelnök zöld utat ad nekik?
- Ma már a Magyar Nemzeti Gárdáról van szó, az egyesülési és a gyülekezési szabadság jogával élve, az erre vonatkozó jogszabályok keretein belül létrehozott új szervezetről, amelynek ruhaviselete nem is emlékeztet a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára. Olyan javaslatra számítottunk, ami ennek a többezres, bizonyítottan hasznos társadalmi célokat teljesítő, szolidaritásra épülő közösségnek a megmaradás valamilyen formáját kínálja. A miniszterelnöki merev elutasítás alapja az a jól hangzó, sokakat meggyőző, csak a konkrét esetben teljesen hamis érv: az állam senkinek nem adhatja át az erőszak alkalmazásának monopóliumát, ezért nem járul ahhoz hozzá, hogy »kimasírozzunk a civilizációból.« A Magyar Gárdát ugyanakkor - többek között - éppen az a megkérdőjelezhetetlen körülmény hívta életre, hogy az ország egyes régióiban a közbiztonság olyan mértékben omlott össze, ami civilizált társadalomban elfogadhatatlan. A másik gyakran ismételt állítás szerint nem lehet megtűrni félkatonai szervezetek működését. Szerintem semmiképpen nem minősíthető paramilitárisnak egy olyan szervezet, amelynek működése során egyetlen erőszakos cselekedetet nem követett el, tagjai semmiféle fegyvernek minősíthető eszközzel nem rendelkeznek, tevékenységükben meghatározó a segítségnyújtás, így az árvízi védekezés, az újjáépítésben való részvétel, a karitatív tevékenység. A félkatonai szervezetté minősítéshez és így annak üldözéséhez az orbáni definíció szerint három feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie: eskütétel, egyenruha, alakzatban vonulás. Nos, a cserkészek fogadalmat tesznek, egyenruhájuk van, és alkalmanként alakzatban vonulnak. Ezek szerint ők is osztozni fognak a Gárda sorsában?”
