Orbán Viktor: küzdelemre vállalkozom

„A régi-új kormányfő vélhetően pontosan tisztában van azzal, hogy húsz éves, hullámhegyekkel és -völgyekkel bőven tarkított pályájának vélhetően a csúcsára érkezett. Bukás esetén aligha adatik számára ismétlési lehetőség. Kemény, kíméletlen menet lesz. Maga is úgy fogalmazott, hogy mindenekelőtt küzdelemre készül. „Nem először állok itt Önök előtt, és nem először vállalkozom Magyarország kormányának megalapítására. Tudom, hogy mi a dolgom. Tudom, hogy mit vár tőlem az ország, és meg fogom tenni, véghez fogom vinni mindazt, amit várnak tőlem. Küzdelemre vállalkozom" - szögezte le Orbán Viktor az Országgyűlés alakuló ülésén.

A politikus személyes sorsánál jóval izgalmasabb azonban a nagyobb közösség jövője: merthogy egy megroppant erejű, elbizonytalanodott, sokszor elkeseredett ország próbál hinni a most kormányrúdhoz kerülteknek. A sokféle szorongás, indulat fűtötte társadalom tagjai egymástól gyökeresen eltérő, néha homlokegyenest ellenkező vágyakkal, reményekkel fordulnak az új kormány felé. Nyilvánvalóan sokan csalódnak majd, ha a kellő kifejtés híján még nehezen értelmezhető „nemzeti együttműködés rendszere" sem hoz majd megoldást a gondjaira. Ám szemben a politikai osztály egy részében elterjedt véleménnyel - mely szerint a polgárokat kizárólag a hasuk érdekli, rokonszenvük megnyerése pedig csak a költségvetés teherbírásától és a pénzpiacok hiteladási szokásaitól függ - úgy vélem, a választópolgár meglepően megértő tud lenni, ha azt érzi: nem verik át.

Ha világos irányokat lát, ha képes tervezni a jövőt, hajlamos még egy számára nem túl kellemes kormányzati politikát is eltűrni. Feltéve, ha nem kapja álszentségen politikusait. Azon, hogy áldozatvállalást hirdetnek, miközben semmiféle megszerzett előnyről nem hajlandók lemondani.”