A hátvéd hibái ellenére is biztató a helyzet az adatok szerint.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Az nb1.hu arról ír, hogy a mieink 1-0-s sikerével záruló magyar-török felkészülési mérkőzésen az egyik legnagyobb érdeklődés Szalai Attila teljesítményét övezte. A tavaly nyáron a Bundesligába igazoló védő előbb
a Hoffenheimnél, majd a téli váltás után egyelőre a Freiburgnál sem igazán találta meg számításait.
„Azt reméljük, hogy a meghívóval egy kis benzint töltünk a tankjába” – mondta Rossi az idei szezonban klubszinten mindössze 419 játékperchez jutó labdarúgóról, aki végigjátszotta a mérkőzést.
Hangsúlyozzák: a mérkőzésen nyújtott statisztikái alapján
Szalai élt is a bizalommal, és remélhetőleg ebből a jövőre nézve is tud meríteni.
Fontosabb mutatói közül ugyanis alig akadt olyan, amelyben ne hozta volna a válogatottban nyújtott átlagát, írják.
Szalai Attila 17/10-es mutatójával úgy hozta szinte kereken 59%-os párharchatékonyságát, hogy többet vívott, mint korábbi felnőtt válogatott meccsein átlagosan (14,16).
Ha csak a védekező párharcokat nézzük, még jobb a mérlege. Nyolcból hatot nyert
(75%), vagyis többet és jobb eredménnyel vállalt mint szokott (6,09/meccs, illetve 66,8%), miközben a levegőben is domináns jelenlétet tudott mutatni. Négy fejpárbajt vívott, hozva ezzel átlagát, ám mivel hármat megnyert, 60,6%-os átlagos hatékonyságát bőven felülmúlta. A mérkőzés során volt három megelőző szerelése is, ami viszont kevesebb a korábbiakban látottaknál (5,61/90 perc).
A portál ecseteli, hogy Szalai Attila lényegében azóta játszik fontos szerepet a válogatott passzjátékában, amióta ott van a nemzeti csapatban.
Jól lát a pályán, írják, a technikai tudása is megvan a nehezebb átadásokhoz.
Marco Rossi rendszerében a kezdetektől fogva meg van neki engedve, hogy hosszú indításokkal operáljon.
E téren
megbízható mutatóit ezúttal is hozta, sőt, több ponton túl is szárnyalta.
Az átlagos 65,52-nál többet (69) paszolt, 82,4%-os pontosságát ráadásul 61 sikeres átadással 88%-ra emelte. A szokottnál eggyel kevesebb, kilenc hosszú passzt eresztett meg, ezek viszont az átlagos 49,7% helyett 56%-ban találtak társat.
Passzjátéka a csapat támadásépítéseit is segítette.
Előre irányuló átadásokból a szokottnál eggyel többet, 33-at vállalt, 82%-os pontossága pedig 8,6 százalékponttal volt jobb. A támadóharmadba ezúttal kevesebb (7 < 10,71) labdát címzett, öt célba érő passza viszont 71%-os hatékonyságot eredményez, ami tízzel jobb az átlagánál, derül ki.
Mit is mondhatnánk: csak így tovább!