Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
15 sportág 109 versenyszámában osztanak érmeket az idei téli olimpián. Ezek között vannak világszerte népszerűek, kevésbé ismertek, és olyanok, melyekre a sportrajongók is rácsodálkoznak: jé, ilyen is létezik? A pekingi olimpia kezdetéig minden műsoron szereplő sportággal foglalkozunk majd itt, a Mandineren. Persze tudjuk, hogy ezen kis dolgozatok alapján valószínűleg senki nem lesz egy sportág elkötelezett híve, ezért nem elsősorban a szabálykönyvet próbáljuk értelmezni, hanem kicsit közelebb hozni az adott eseményt egy olyan ország olvasóihoz, melynek sportolói a nyári játékokról szállítják az érmeket. Harminc nappal a nyitóünnepség előtt azon sportok kerülnek szóba, melyek valaha voltak téli olimpián, idén viszont már nem láthatjuk őket.

1924-ben az első téli olimpián 9 sportág szerepelt. Ezek mindegyike a mostani 15 között is ott van. Annyi különbséggel, hogy az akkor „military patrol”-nak hívott, sífutásból és lövészetből álló versenynek ma más a neve (biatlon), de a lényege ugyanaz. Természetesen a többi sport is a „felismerhetetlenségig megváltozott” 98 év alatt, de folyamatosan megújuló formájában is őriz valamit a hagyományaiból. Vagyis a téli sportoknál nem jelentkezett a közel 100 év alatt annyi vadhajtás, mint a nyáriaknál.
A ’24-es játékok kilenc sportága közül kettő nem volt ismeretlen az olimpián.

Értelemszerűen a nyárin, hiszen más még nem volt. Aztán a havas-jeges olimpia „kitalálása” után természetesen mindkettő oda került, ahová való. Azóta is mindig szerepel ez a két sportág.
1928-ban viszont a ’24-es sportok közül a curlinget, és ezt a bizonyos military patrolt kivették a programból, utóbbi csak „mint vendég” szerepelt. Ugyanezt a státuszt kapta egy itt-ott síjöring néven emlegetett sport, melynek igazából elfogadott magyar elnevezése sincs.
A St. Moritz-i olimpián lovak húzták a síelőket egy befagyott tavon, olyan lehetett, mint az ügetőn való hajtás téli változata, ahogy a fenti kép is mutatja. Nem hódította meg a világot, annak ellenére, hogy jelenleg is létezik. Az itt bemutatkozó szkeleton, viszont ott lesz Pekingben.
1932-ben az amerikai Lake Placidben a kutyaszánhúzás volt bemutató sportágként, értelemszerűen az akkori körülmények között egyetlen európai versenyző sem vállalta kutyafalkájának utaztatását, így 7 amerikai, és 5 kanadai fogat állt rajthoz.
, és nagyjából egy maratoni távon harcoltak egymással, Jack London regényt idéző körülmények közepette a sportolók.
1936-ban a németországi Garmisch-Partenkirchenben először (de nem utoljára) rendeztek versenyeket alpesi síelésben, és először, de utoljára bajor curlingben. Utóbbira a logikus magyarázat: azóta sem rendeztek téli olimpiát Bajorországban (sőt, Németországban sem) !
A háború utáni első olimpiát ismét a svájci St. Moritzban tartották, és a szervezők ezúttal is meglepték a világot, ezúttal

Jópofa keveréke volt az „igazi” öttusának és a tél örömei közepette űzhető sportoknak, ugyanis lovaglás, vívás, lövészet, sífutás és lesiklás szerepelt a műsoron. Vagyis a nyárias futást, léccel való futásra cserélték, az úszást pedig alpesi síre. Érdekes lehetett, de nem felel meg a téli olimpiák „definíciójának”, melynek értelmében itt havon és jégen űzhető sportoknak kell lenni.
1952-ben, Norvégiában a bandy nevű, néha magyarul jéglabdának nevezett sport mutatta meg magát egyetlen alkalommal.
, csapatonként 10+1 játékossal. A felszerelés jégkorongra emlékeztet (korcsolyával is közlekednek) , ám labdát ütögetnek a játékosok. Az akkor már egyre népszerűbb hoki mellett nem volt esélye az „életben maradásra”.

Az oslói olimpiával örökre lezárult a szervezők kísérletezgető kedve az ismeretlen, „egytéli” sportágak bevezetését illetően. Ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a NOB egyre komolyabbá vált, és nem tűrte, hogy minden rendező valami neki tetsző, soha többé elő nem kerülő „jópofa sporttal” szórakoztassa a hazájába látogatókat.
A komoly sportágak száma is sokáig nyolcnál „fagyott be”. 1964-ben, Innsbruckban volt először 10. Öt havas és öt jeges.
, mely sífutásból és lövészetből áll, és csatlakozott a négy korábban itt lévő havashoz: a sífutáshoz, a síugráshoz, északi összetetthez és az alpesi sízéshez. A kezdetek óta a programban szereplő három jégen űzött sport a műkorcsolya, a jégkorong és a gyorskorcsolya mellé ekkor csatlakozott végérvényesen a máig onnan kirobbanthatatlan bob és szánkó.
Majdnem 30 évig ebben a 10 sportágban rendeztek versenyeket, miközben csak a versenyek száma kúszott fel lassan 30-ról 50 közelébe.
1992-ben az utolsó olyan téli olimpián, melyet a nyárival egy évben rendeztek nőtt a sportágak száma 12-re: megjelent a rövidpályás gyorskorcsolya és a síakrobatika. Ekkor már 57 aranyérmet osztottak ki.

1998-ban újabb két sportággal bővült a lista: az olimpiával már többször kacérkodó curling hivatalosan és visszavonhatatlanul megvetette a lábát csúszós talajon, míg a sporteszközként akkor még fiatalnak számító snowboard, vagy magyarosabban hódeszka, képviselői is kiharcolták a részvétel lehetőségét. Ez a 14 sportág azóta is folyamatosan szerepel a téli olimpiákon
Azóta a sportágak nem változnak, csak a versenyszámok gyarapodnak. 2002-ben a 15 sportágban összesen 78 versenyt rendeztek, ez utóbbiak száma 2014-re 98-ra nőtt, míg a legutóbbi játékokon lépte túl először a 100-at. Phjongcshangban 102 számban hirdettek eredményt.
Pekingben 109-ben fognak.
A nyitóképen: az 1928-as téli olimpián, St. Moritzban bemutatóként résztvevő sportot a XXI. században is űzik ott.
MTI/EPA/KEYSTONE/Sigi Tischler