Síelés jégen, kutyaszánhúzás, jéglovaglás és jéglabda -- micsoda sportok voltak a téli olimpiákon!

2022. január 05. 00:42

15 sportág 109 versenyszámában osztanak érmeket az idei téli olimpián. Ezek között vannak világszerte népszerűek, kevésbé ismertek, és olyanok, melyekre a sportrajongók is rácsodálkoznak: jé, ilyen is létezik? A pekingi olimpia kezdetéig minden műsoron szereplő sportággal foglalkozunk majd itt, a Mandineren. Persze tudjuk, hogy ezen kis dolgozatok alapján valószínűleg senki nem lesz egy sportág elkötelezett híve, ezért nem elsősorban a szabálykönyvet próbáljuk értelmezni, hanem kicsit közelebb hozni az adott eseményt egy olyan ország olvasóihoz, melynek sportolói a nyári játékokról szállítják az érmeket. Harminc nappal a nyitóünnepség előtt azon sportok kerülnek szóba, melyek valaha voltak téli olimpián, idén viszont már nem láthatjuk őket.

2022. január 05. 00:42
null
Edvi László

1924-ben az első téli olimpián 9 sportág szerepelt. Ezek mindegyike a mostani 15 között is ott van. Annyi különbséggel, hogy az akkor „military patrol”-nak hívott, sífutásból és lövészetből álló versenynek ma más a neve (biatlon), de a lényege ugyanaz. Természetesen a többi sport is a „felismerhetetlenségig megváltozott” 98 év alatt, de folyamatosan megújuló formájában is őriz valamit a hagyományaiból. Vagyis a téli sportoknál nem jelentkezett a közel 100 év alatt annyi vadhajtás, mint a nyáriaknál.

A ’24-es játékok kilenc sportága közül kettő nem volt ismeretlen az olimpián.

A műkorcsolya 1908-ban és 1920-ban, a jégkorong 1920-ban szerepelt az ötkarikás játékokon.

Értelemszerűen a nyárin, hiszen más még nem volt. Aztán a havas-jeges olimpia „kitalálása” után természetesen mindkettő oda került, ahová való. Azóta is mindig szerepel ez a két sportág.

1928-ban viszont a ’24-es sportok közül a curlinget, és ezt a bizonyos military patrolt kivették a programból, utóbbi csak „mint vendég” szerepelt. Ugyanezt a státuszt kapta egy itt-ott síjöring néven emlegetett sport, melynek igazából elfogadott magyar elnevezése sincs.

Ennél kutya, ló, vagy valamilyen motoros szerkezet húz egy síelőt, jégen.

A St. Moritz-i olimpián lovak húzták a síelőket egy befagyott tavon, olyan lehetett, mint az ügetőn való hajtás téli változata, ahogy a fenti kép is mutatja. Nem hódította meg a világot, annak ellenére, hogy jelenleg is létezik. Az itt bemutatkozó szkeleton, viszont ott lesz Pekingben.

1932-ben az amerikai Lake Placidben a kutyaszánhúzás volt bemutató sportágként, értelemszerűen az akkori körülmények között egyetlen európai versenyző sem vállalta kutyafalkájának utaztatását, így 7 amerikai, és 5 kanadai fogat állt rajthoz.

Hat kutya húzott egy fogatot

, és nagyjából egy maratoni távon harcoltak egymással, Jack London regényt idéző körülmények közepette a sportolók.

1936-ban a németországi Garmisch-Partenkirchenben először (de nem utoljára) rendeztek versenyeket alpesi síelésben, és először, de utoljára bajor curlingben. Utóbbira a logikus magyarázat: azóta sem rendeztek téli olimpiát Bajorországban (sőt, Németországban sem) !

A háború utáni első olimpiát ismét a svájci St. Moritzban tartották, és a szervezők ezúttal is meglepték a világot, ezúttal

egy téli öttusa nevű sport szerepelt vendégként.

Ilyen lehetett a téli öttusa lovaglása. Fotó: MTI/EPA/KEYSTONE/Sigi Tischler
Ilyen lehetett a téli öttusa lovaglása. Fotó: MTI/EPA/KEYSTONE/Sigi Tischler

Jópofa keveréke volt az „igazi” öttusának és a tél örömei közepette űzhető sportoknak, ugyanis lovaglás, vívás, lövészet, sífutás és lesiklás szerepelt a műsoron. Vagyis a nyárias futást, léccel való futásra cserélték, az úszást pedig alpesi síre. Érdekes lehetett, de nem felel meg a téli olimpiák „definíciójának”, melynek értelmében itt havon és jégen űzhető sportoknak kell lenni.

1952-ben, Norvégiában a bandy nevű, néha magyarul jéglabdának nevezett sport mutatta meg magát egyetlen alkalommal.

Ez a gyeplabda és a jégkorong furcsa keveréke, amit focipálya méretű jégen űznek

, csapatonként 10+1 játékossal. A felszerelés jégkorongra emlékeztet (korcsolyával is közlekednek) , ám labdát ütögetnek a játékosok. Az akkor már egyre népszerűbb hoki mellett nem volt esélye az „életben maradásra”.

Az Egyesült Államok sikerével fejeződött be Budapesten a jéglabda (bandy) válogatottak városligeti B-csoportos világbajnoksága, miután a döntőben fölényesen 7-0 arányban nyert Fehéroroszország ellen. A magyar együttes a 4. helyen végzett. Fotó: MTI Fotó: Földi Imre
Az Egyesült Államok sikerével fejeződött be Budapesten a jéglabda (bandy) válogatottak városligeti B-csoportos világbajnoksága, miután a döntőben fölényesen 7-0 arányban nyert Fehéroroszország ellen. A magyar együttes a 4. helyen végzett. Fotó: MTI Fotó: Földi Imre

Az oslói olimpiával örökre lezárult a szervezők kísérletezgető kedve az ismeretlen, „egytéli” sportágak bevezetését illetően. Ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a NOB egyre komolyabbá vált, és nem tűrte, hogy minden rendező valami neki tetsző, soha többé elő nem kerülő „jópofa sporttal” szórakoztassa a hazájába látogatókat.

A komoly sportágak száma is sokáig nyolcnál „fagyott be”. 1964-ben, Innsbruckban volt először 10. Öt havas és öt jeges.

Új nevén, biatlonként tért vissza egy korábban mostohán kezelt sportág

, mely sífutásból és lövészetből áll, és csatlakozott a négy korábban itt lévő havashoz: a sífutáshoz, a síugráshoz, északi összetetthez és az alpesi sízéshez. A kezdetek óta a programban szereplő három jégen űzött sport a műkorcsolya, a jégkorong és a gyorskorcsolya mellé ekkor csatlakozott végérvényesen a máig onnan kirobbanthatatlan bob és szánkó.

Majdnem 30 évig ebben a 10 sportágban rendeztek versenyeket, miközben csak a versenyek száma kúszott fel lassan 30-ról 50 közelébe.

1992-ben az utolsó olyan téli olimpián, melyet a nyárival egy évben rendeztek nőtt a sportágak száma 12-re: megjelent a rövidpályás gyorskorcsolya és a síakrobatika. Ekkor már 57 aranyérmet osztottak ki.

A kanadai Glenys BAKKER, Shannon KLEIBRINK és Christine KESHEN (b-j) a torinói téli olimpia női curlingtornájában játszott Kanada-Norvégia mérkőzésén 2006. február 23-án. Fotó: MTI/EPA/Patrick Hattori
A kanadai Glenys BAKKER, Shannon KLEIBRINK és Christine KESHEN (b-j) a torinói téli olimpia női curlingtornájában játszott Kanada-Norvégia mérkőzésén 2006. február 23-án. Fotó: MTI/EPA/Patrick Hattori

1998-ban újabb két sportággal bővült a lista: az olimpiával már többször kacérkodó curling hivatalosan és visszavonhatatlanul megvetette a lábát csúszós talajon, míg a sporteszközként akkor még fiatalnak számító snowboard, vagy magyarosabban hódeszka, képviselői is kiharcolták a részvétel lehetőségét. Ez a 14 sportág azóta is folyamatosan szerepel a téli olimpiákon

hozzájuk csatlakozott 15-ként négy évvel később a már szintén néha magát megmutató szkeleton.

Azóta a sportágak nem változnak, csak a versenyszámok gyarapodnak. 2002-ben a 15 sportágban összesen 78 versenyt rendeztek, ez utóbbiak száma 2014-re 98-ra nőtt, míg a legutóbbi játékokon lépte túl először a 100-at. Phjongcshangban 102 számban hirdettek eredményt.

Pekingben 109-ben fognak.

 

 

A nyitóképen: az 1928-as téli olimpián, St. Moritzban bemutatóként résztvevő sportot a XXI. században is űzik ott.

MTI/EPA/KEYSTONE/Sigi Tischler

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!