Gyurcsány eltanulta a rákosista módszereket és belelövetett a tömegbe
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Filmet készített Magyarországról Piri Kati, a magyar származású holland munkáspárti EP-képviselő. Furcsa, de a kötelező orbánozáson túl a filmje nem a fasiszta kelet-európai latorállamról szóló, apokaliptikus hangvételű doksik táborát gyarapítja. Piri ráadásul leszögezte: mindig is büszke volt arra, hogy magyar, ez most sem változott. Tudósításunk.
Pezsgőzéssel kezdődött Piri Kati magyar származású holland munkáspárti EP-képviselő Magyarországról szóló dokumentumfilmjének pénteki bemutatója a nagykörúti Art+Cinema moziban, maga a filmvetítés viszont félórás késéssel indult: baleset történt a 4-6-os villamos vonalán, a szervezők megvárták az esetleges későket.
Orbánián túl, Európában
Mire egy nézőtársunk jóvoltából mindent megtudtunk a szerb és a horvát nyelv közötti, nem létező különbségekről, Ujhelyi István végre mikrofont ragadott. Felvezetőjében hangsúlyozta, hogy még ő sem látta az alkotást, emellett az EP-képviselők küzdelmes életébe is bepillantást nyújtott: miután
családja nagy derültségére legutóbb már a moziban is ösztönösen a biztonsági övet kereste.
Ujhelyi, Piri, Tüttő
A Hollandiába elszármazott és a helyi balos politikai közegben karriert építő Piri Kati a munkatársaival rakta össze a „Magyarország az orbáni világon túl” címet viselő alkotást, mint kifejtette, abból a célból, hogy bebizonyítsa, Magyarország nem csak az, amit a nyugati híradásokból látni.
Azt mindenképp Piri javára kell írhatjuk, hogy
a szörnyülködést méltánylandóan visszafogja a képviselőnő, viszont annál több benne az optimizmus hazánk jövőjével kapcsolatban.
Egyfajta országimázsfilmként is felfogható tehát Piri alkotása, célközönsége az európai értékeket valló, mérsékelt, felvilágosult holland polgár – igaz, ami igaz, ennél borzalmasabb emberfajta úgy kapásból nemigen jut az eszünkbe.
Piri a filmben ellátogat a Vas megyei Szergényre,, ahonnan édesapja 1956-ban Nyugatra szökött. (A filmből nem derül ki, de a képviselőnő egy interjúban elmesélte: apja a hetvenes években vakációra tért haza Magyarországra, itt ismerkedett meg szintén Vas megyei édesanyjával. Ő maga Celldömölkön született, egyéves korában az egész család kitelepült Hollandiába, de ezután is minden évben hazánkban töltötték a nyári szünidőt.)
Pirit láthatóan ellágyultan emlékszik vissza a szergényi nyarakra, ahogy az is egyértelműen lejött a filmből és az azt követő beszélgetésből, hogy büszke a gyökereire – az már más kérdés, hogy nem tud kikerülni bizonyos kliséket. Ilyen az a jelenet, amikor a füredi Tagore sétányon a Reprezentatív Magyar Nagycsaláddal találkozik, akik bizonyára a kormánypropaganda hatását hivatottak illusztrálni: a szülők Orbán migrációs politikáját méltatják.
Nota bene: teljesen intelligensen érvelnek a maguk álláspontja mellett,
Piri később holland munkatársával vitatja meg az elhangzottakat: utóbbi értetlenül rázza a fejét, a képviselőnő pedig arról beszél, szeretné megismerni a bennük munkáló „alapvető félelmeket”, amiért azt gondolják, hogy a bevándorlók megváltoztatják a kultúrájukat. (A Konrád György által emlegetett rotterdami skyline furcsa módon nem kerül szóba.)
A szülők ugyanakkor azt is kijelentik, hogy félnek az Európai Unió szétesésétől – a film ezzel (sok önhergelő ellenzéki publicistával szemben) tulajdonképpen elismeri, hogy a brüsszelezés nem csinál droidokat az emberekből. Piri a magyarok európai elkötelezettségét igyekszik bizonyítani: elmegy a Páneurópai Piknik helyszínére, ahol MSZP-s politikusokkal (értjük persze az iróniát) idézi fel, miért volt fontos az, ami ott 1989-ben történt. A Volt fesztiválon fiatalokat kérdezget európai identitásukról (válasz: nagyon európaiak!), egy romkocsmában pedig egy lánnyal beszélget, aki kifejti: az újabb nemzedékek már sokkal nyitottabban állnak például az olyan dolgokhoz, mint a melegházasság.
Piri ellátogat egy józsefvárosi cigány családhoz, elmegy Cserdibe, találkozik a kétfarkúakkal, sőt Ujhelyi Istvánnal is (ki képezné le ugye jobban az Orbánon túli valóságot, ha nem ő). Van remény – ez tehát a film hungaroprogresszív végkicsengése.
Piri Kati
„Vigyétek Sargentini elé az ügyet!”
A filmvetítés után mérsékelten izgalmas beszélgetés következett Ujhelyivel, Pirivel és a szocialista fregoliemberrel, Tüttő Katával. Piri elmesélte:
Amikor korábban magyar származásáról beszélt Hollandiában, mindig pozitív reakciókat kapott, mostanában viszont csak Orbán és a jogállamiság helyzete kerül szóba. Filmjével ezen szeretne változtatni, megmutatni, hogy milyen az igazi Magyarország. Egyben azokhoz a hollandokhoz is kíván szólni, akik Orbánra mutogatva bizonygatják, hogy rossz ötlet volt az unió 2004-es bővítése.
Piri azt is elmondta: egy hágai vetítés után egy magyar néző azon aggályát fogalmazta meg, hogy a film azt a látszatot kelti, hogy nincs is igazából baj Magyarországgal.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazaszeretet nem ellentétes az európai közösségben való gondolkodással, Magyarországnak pedig nincs köze az Orbán-kormányhoz. Ujhelyi felidézte: Judith Sargentini is ott volt a film amszterdami bemutatóján – ennek kapcsán Piri elmondta, hogy Sargentinit a magyar ügy miatt mindenki megismerte Hollandiában. Ujhelyiék Franz Timmermanst is méltatták, aki az Európai Bizottságban a leghangosabban tiltakozik az orbáni politika miatt, és a jogállamisághoz kötné az uniós forrásokat. Piri szerint az Unió nem volt felkészülve az illiberális demokrácia megjelenésére. Ujhelyi elárulta: eldőlt, hogy az európai parlamenti szocialista frakció csúcsjelöltje néhány hét múlva Budapesten, az MSZP kongresszusán fogja tartani az egyik első kampányrendezvényét. A szocialista képviselő azt jósolja: a kormánysajtó hamarosan minden erővel Timmermansra fog ráugrani.
Piri szerint probléma az „extrémjobb” terjedése Európában, az Unió mindig későn ébred rá a bajokra, de végül mindig sikerül jó irányba lökni az európai szövetséget. Elmondta: Orbán politikája egyes hollandok, különösképpen a Wilders-párti twitterezők körében is népszerű,
„Vigyék!” – jegyezte meg Ujhelyi, aki szerint eljöhet az a pillanat, amikor Orbán ki akar lépni az unióból.
Néhány néző is szólásra emelkedett: egyikük szerint a Ferihegyre irányuló légiközlekedés „holokausztot” idéz elő Budapesten. „Vigyétek Sargentini elé az ügyet!” – kérlelte Ujhelyiéket a férfi, a közönség azonban nem igazán értékelte a meghirdetett témához kevéssé kapcsolódó problémafelvetést.
Egy várpalotai lakos – Piri napsugaras optimizmusával élesen szembemenve – remegő hangon azt fejtegette, hogy nincs remény, „Orbánt lehetetlen kibillenti a hatalomból”, és akiknek ez lenne a dolguk, nem tesznek semmit. Arra is utalt, hogy a választást elcsalták.
Ujhelyi végül biztosította őt: „meg fogják roppantani” Orbán rendszerét.