Az alkotmányos rend aláásása, amit az ellenzék művelt – Szánthó Miklós a Mandinernek

Botránykeltés, szirénázás, kiabálás, sípolás, az ülésvezetés fizikai akadályozása, a köztársasági elnök kifütyülése – ez a szerdai parlamenti ülés ellenzéki mérlege. Jogilag hogyan minősül mindaz, amit ma az ellenzék csinált?

Politikai értelemben ez egyértelműen az alkotmányos rend aláásása:

amit akadályoz a törvényhozási folyamat jogellenes meggátlása. Régi baloldali reflexek jöttek most elő a rendzavarás kapcsán, mellyel célt ugyan nem ért el az ellenzék, cserébe viszont gyermeteg és inkompetens viselkedésével magáról állít ki bizonyítványt, folytatva Károlyi Mihályék és a '68-as generáció hagyományait. Ennek kapcsán nem feledhető, hogy a mostani választási kampányidőszak során a nyílt társadalom hálózatához tartozó külföldi előadók okítottak idehaza ellenzéki közéleti személyeket a Balkánon vagy Ukrajnában már kipróbált rendbontás mikéntjéről. A jogi minősítésre a választ a parlamenti jog és egyéb jogterületek, például a büntetőjog adhatja meg.

Milyen szankciókra számíthat az ellenzék?

Jogi szempontból egyfelől a parlamenti jog fegyelmi jogkövetkezményei relevánsak: ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, arra hívott fel, vagy az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsított, illetve a tanácskozási rendre, szavazásra vonatkozó szabályokat megszegte, a Házbizottság javaslata nyomán az Országgyűlés őt kizárással, pénzbüntetéssel sújthatja, de a képviselői jogok gyakorlása is felfüggeszthető. A hírek szerint pedig az ügyrendi bizottság vizsgálni fogja az egyéb jogkövetkezményeket is, melyek kapcsán természetesen az illetékes nyomozó hatóságok járhatnak majd el: itt szóba jöhet az emberi szabadság elleni bűncselekményektől kezdve a köznyugalom megzavarásán, hivatalos személy elleni bűncselekményeken keresztül

számos tényállás.  

Az ellenzék szerint a Fidesz csalással fogadta el a mai napon a törvényeket. Tordai Bence szerint bűncselekmény történt, ahogy ő fogalmazott: „választás rendje elleni bűncselekmény”. Szerintük szabálytalan, hogy nem volt ellenzéki jegyző, valamint, hogy a képviselők kártya nélkül szavaztak. Ezekkel a kijelentésekkel mi a helyzet?

Kicsit olyan ez a helyzet, mint mikor az Európai Unió indít Magyarországgal szemben jogállamiság-eljárást, miközben saját szabályaik felrúgása miatt valójában az EP-vel szemben lenne helyet ilyen procedúrának. Tehát egy, a magyar Országgyűlés történeti és politikai hagyományát neveletlen és egyben jogellenes viselkedésével megsértő képviselő fogalmaz meg téves jogi következtetéseket – miközben többek között az ő „segítő közreműködése” is hozzájárult ahhoz, hogy súlyosan sérült a választásokon legitim felhatalmazást szerzett Országgyűlés munkája. A „választás rendje elleni bűncselekmény” emlegetése totális tévedés,

A szabályok ellenzéki jegyző közreműködését kötelező jelleggel nem írják elő, szavazókártyákkal kapcsolatos technikai előírás pedig szintén nem szerepel a házszabályban. A lényegi probléma tehát nem ezekkel a részletkérdésekkel van, hanem legfőképpen azzal, hogy egy frusztrációtól és kompetenciahiánytól fűtött ellenzék szándékosan közbotrányba akarta fullasztani az Országgyűlés ülését, mellyel jelentékeny mértékben túltesznek még a hajdani SZDSZ stílusán is. Az ellenzék mai akciója is csak azt mutatja, hogy bár szavakban nagyon szeretnének végre kormányra kerülni, nem hogy a kormányzásképesség, de az elemi politikai logikának és érzéknek is híján vannak.