Hátba támadhatja az oroszokat a nyugat, még az is lehet, hogy keletről

Oroszország a háborúval jelentős mértékben veszített befolyásából, és egyre gyengül pozíciója Közép-Ázsiában, különösen egyes volt szovjet tagköztársaságokban. Az eltávolodás legszembetűnőbb példája Kazahsztán, amely többször megerősítette az oroszoktól való függetlenségét, de újabban más államok is követték ezt a példát. 

Kirgizisztán elnöke például lemondta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO) közös katonai gyakorlatokat egy határvita miatt. A másik ok, hogy Oroszország ellenezte Kirgizisztánt és Üzbegisztánt Kínával összekötő vasúti projektet.

Hasonlóan a tádzsik elnök (aki hagyományos orosz szövetséges) szemrehányást tett Putyinnak, hogy nem fordít kellő figyelmet a közép-ázsiai államok szükségleteire, valamint kifogásolta, hogy nem kezeli egyenrangú stratégiai partnerként Tádzsikisztánt.

Megkérdőjelezett orosz hegemónia Közép-Ázsiában

Mindezek arra vezettek, hogy a közép-ázsiai államok egyre látványosabban kezdték megkérdőjelezni Oroszország képességét Közép-Ázsia megvédésére. A kazahok azt is közölték, hogy nem terveznek új katonai megállapodást kötni az oroszokkal. 

Kazahsztán önállóbbá válása ott is megmutatkozik, hogy az elnök az ENSZ közgyűlésén vezető amerikai nagyvállalatokat hívott meg, hogy fektessenek be Kazahsztánban (Exxon-Mobil, Amazon, Pfizer, Netflix, Boeing, Chevron). Emellett Kazahsztán sürgette a régió országait, hogy dolgozzanak ki hatékony mechanizmusokat egy életképes, hatékony regionális szervezet – kvázi egy lokális „kis-NATO” –  számára, amely képes kellő védelmet nyújtani az új kihívások ellen.

Mindezek jelzik, hogy Közép-Ázsiában egyre erősödik az a regionális érzés, hogy nem támaszkodhatnak az orosz katonai, biztonsági és segítségnyújtási garanciákra; annak ellenére sem, hogy Putyin nyitott új termelési és értékesítési láncok kialakítására a régióban. 

A fent felsorolt egykori szovjet tagköztársaságok viszont szkeptikusak maradnak az orosz gazdasági garanciákkal kapcsolatban, hiszen az oroszok számos alkalommal mutattak érdektelenséget a régió gazdasági fejlődése iránt. A kazah elhidegülésben bizonyára az is szerepet játszik, hogy az oroszok egyenesen azzal vádolják őket, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnának.

Oroszország képessége a térség katonai és gazdasági befolyásolására tehát érezhetően lecsökkent, mint ahogy az eddig megszokott regionális biztonság garanciájaként sem áll már fenn a korábbi mértékben Oroszország eddigi szerepe. 

Az orosz érdekekkel eddig elfojtott gyanakvás most sokkal markánsabban jelenik meg a régióban, és nem lenne meglepő, ha a kazah példához hasonlóan más régiós államok is szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatokra törekednének más kormányokkal. 

Lehetőség Európa számára

Nem véletlen, hogy Irán és Törökország is fokozott figyelmet fordít a térségre. Törökország és Kazahsztán között a kapcsolatok felmelegedését a közelmúltban leginkább a katonai ügyletek mutatják. Irán pedig különböző kereskedelmi és tranzit-megállapodásokkal igyekszik növelni a jelenlétét a régióban. Oroszország térvesztése Közép-Ázsiában magával hozza azt is, hogy az EU és az USA egyre nagyobb érdeklődést fordít a térség irányába.

Az EU 300 millió eurós támogatást különített el a térség számára a következő 4 évre. Az EU vezetői tehát új kereskedelmi útvonalak kiépítésére törekednek. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a térségbe is utazott, hogy találkozzon a külügyminiszterekkel, részt is vett egy konferencián, amely célja Európa és Közép-Ázsia közti kapcsolatok szorosabbra fűzése volt. 

Borrell leszögezte, hogy ahogy Európában igyekeznek a stratégiai autonómia fejlesztésére (energiabiztonság), úgy Közép-Ázsiában is elismerik az erre irányuló törekvéseket. Azzal folytatta, hogy elismerik a közép-ázsiai országok elutasítását, hogy bármely nemzetközi partnertől függjenek, történelmi múlt és földrajzi helyzetre való tekintet nélkül. Az EU támogatja ezeknek az államoknak a szabad döntéshez való jogát. Az EU-s vezető persze diplomatikusan hozzátette, hogy az EU-Közép-Ázsia kapcsolatok megerősítése nem más kapcsolatok rovására megy, inkább azokat egészíti ki.

Oroszország ugyanis nyilvánvalóan ellenzi ezt a fajta közeledést, különösen Kazahsztán tekintetében, amelyet hűtlen országnak tart, mert a kazahok nem támogatják az oroszokat az ukrán háborúban. Oroszország ingerülten reagált arra is, amikor Közép-Ázsiába látogatott az USA külügyminiszter-helyettese 25 millió dollárt ígérve a kereskedelmi útvonalak megerősítésére és a befektetések vonzására.

Az EU részéről Char Michel, az Európai Tanács elnöke is találkozott a közép-ázsiai vezetőkkel, amelyet követően az Európai Bizottság megállapodást írt alá Kazahsztánnal zöldhidrogén és ritkaföldfémek szállítására.

Üzbegisztán is szeretné követni a kazah példát: leszögezték, hogy szorosabb kapcsolatokra törekednek az EU-val, amire a komplex és kiszámíthatatlan geopolitikai folyamatok miatt kerülne sor.

Borítókép: MTI/EPA/Alekszej Nyikolszkij