Elképesztően szoros eredmények, előny a republikánusoknál

Egyelőre nincsenek hivatalos végeredmények a félidős választásról, és a fejlemények ismeretében sajnos egy ideig még nem is lesznek. A várakozásoknak megfelelően elképesztően szoros verseny bontakozott ki a republikánusok és a demokraták között.

Képviselőház: stabil republikánus többség várható

A várakozásoknak megfelelően a Képviselőházban egy stabil republikánus többség kezd kibontakozni, habár a Foxnews interaktív választási térképét követve a 435 mandátumból még 42 mandátum vár megszerzésre. A képviselőházi többséget az a politikai erő szerzi meg, amely legalább 218 mandátumot tud szerezni. Jelenleg a demokraták a 435 mandátumból 192-t, a republikánusok 211-et szereztek meg, amiből látszik, hogy utóbbiaknak 7 mandátumon múlik a képviselőházi többségük, amelyre a jelenlegi részeredményeket figyelembe véve nagy esélyük van. De vannak olyan választókerületek, ahol 1 százalék körüli a két jelölt közti differencia.

Arizona 01-es körzetében 86 százalékos feldolgozottságnál 1,58 százalék a különbség a két jelölt között. 50,79 százalékkal vezet a demokrata Jevin Hodge, szemben a 49,21 százalékot szerzett republikánus David Schweikerttel szemben. Az alacsony feldolgozottság miatt tehát teljesen nyílt a verseny.

A hagyományos demokrata California 13-as körzetében a feldolgozottság 58,44 százalék, tehát a leadott szavazatok nem sokkal több, mint felét dolgozták fel. Eddig a republikánus John Duarte vezet 50,18 százalékkal szemben a demokrata Adam Gray-jel szemben, aki 49,82 százalékot szerzett eddig. A differencia egy százalékon belüli, azaz 0,36 százalék. Szintén Californiánál maradva a 47-es körzetben is elég szoros a párharc 60 százalékos feldolgozottságnál, hiszen a demokrata Katie Porter 50,81 százalékot szerezve vezet a 49,19 százalékot szerző republikánus Scott Baugh-gal. A különbség minimális, 1,62 százalék.

Colorado 03-as körzetében szorosabb az állás 99 százalékos feldolgozottságnál. A republikánus Lauren Boebert vezet 50,17 százalékkal, szemben a demokrata Adam Frisch-el, aki 49,83 százalékot szerzett. A differencia 0,34 százalék. Coloradonál maradva még a 08-as körzetben 97,57 százalékos feldolgozottságnál a demokrata Yadira Caraveo vezet 48,45 százalékkal, szemben a 47,64 százalékot szerzett republikánus Barbara Kirkmeyer-rel. A különbség 0,81 százalék.

A demokratának számító New York 18-as körzetében 95 százalékos feldolgozottságnál a demokrata Pat Ryan vezet 50,4 százalékkal a republikánus Colin Schmittel szemben, aki 49,6 százalékon áll. A különbség 0,8 százalék. New Yorknál maradva a 22-es körzetben 95 százalékos feldolgozottságnál a republikánus Brandon Williams vezet 50,75 százalékkal szemben a 49,25 százalékon álló demokrata Francis Conole-al. A differencia 1,5 százalék.

Oregon 06-os körzetében 77,29 százalékos feldolgozottságnál vezet a demokrata Andrea Salinas 49,71 százalékkal a republikánus Mike Erickson 48 százalékával szemben. A különbség így 1,71 százalék.

A megjósolhatatlan Szenátus

Már a választás előtt is a Szenátus jelentette a fő kérdést, ami be is igazolódott. A 100 fős szenátus 1/3-át választják meg, tehát 35 szenátort/állam kell megválasztani. Ez a 35 állam: Alabama, Alaszka, Arizona, Arkansas, California, Colorado, Connecticut, Dél-Dakota, Dél-Karolina, Florida, Georgia, Hawaii, Idaho, Illinois, Indiana, Iowa Észak-Dakota, Észak-Karolina, Iowa, Kansas, Kentucky, Louisiana, Maryland, Missouri, New Hampshire, Nevada, New York, Ohio, Oklahoma, Oregon, Pennsylvania, Utah, Vermont, Washington, Wisconsin.

Az aktuális Szenátusban 50 fős a demokrata és 50 fős a republikánus frakció is. A demokratáknál az 50 fős frakcióból 14 szenátor mandátuma jár le, ami republikánus esetben 21 szenátor. Ebből következik, hogy a republikánusoknak több tagállamban kell győzniük, mint a demokratáknak.

Ez a jelenlegi állás szerint teljesül is, de rendkívül szoros egyelőre a párharc: 

Ami már biztos, hogy a republikánus szenátorjelöltek a 35-ből 20 államban felülkerekedtek: Wisconsin, Utah, Dél-Dakota, Dél-Karolina, Oklahoma (2), Ohio, Észak-Dakota, Észak-Karolina, Missouri, Louisiana, Kentucky, Kansas, Indiana, Idaho, Iowa, Florida, Arkansas, Alabama, Alaszka (két republikánus jelölt áll az első két helyen).

A demokrata szenátorjelöltek 35-ből 12 államban kerekedtek felül: Pennsylvania, Vermont, Washington, Illinois, Maryland New Hampshire, New York, Oregon, Hawaii, Connecticut, Colorado, California.

Jelenleg már csak három állam kérdéses 

Arizonában jelenleg 82 százalékos feldolgozottság mellett a demokrata Mark Kelly vezet 51,75 százalékkal, szemben a republikánus Blake Masters-szel, aki 46,13 százalékon áll. A differencia a két jelölt között 5,62 százalék, ami egy jelentős előny. Nagy az esélye tehát, hogy Arizonában a demokrata szenátorjelölt kerekedik felül a végén, igaz még mintegy 400 ezer szavazatot kell megszámolni Maricopa megyében.

Nevadában nem ilyen egyértelmű a helyzet: jelenleg 90,2 százalékos feldolgozottság mellett a republikánus Adam Laxalt vezet 48,97 százalékkal, szemben a demokrata Catherine Cortez Mastoval, aki 48 százalékon áll. A differencia a két jelölt között 0,97 százalék. Washoe és Clark megyében még több tízezer szavazat vár megszámlálásra. 

Ráadásul izgalmasabbá teszi a helyzetet, hogy a nevadai szabályozás lehetővé teszi, hogy

így valószínűleg hétvégére fog tolódni azoknak a szavazatoknak az összeszámolása, amit november 8-án adtak fel.

A legizgalmasabb állam: Georgia

Georgiában befejezték a leadott szavazatok számolását, és 100 százalékos feldolgozottság után megállapították, hogy második szenátusi fordulót kell rendezni Georgiában, hiszen egyik jelölt sem szerezte meg az érvényesen leadott szavazatok legalább 50 százalékát. Georgiában a demokrata Raphael Warnock 49,42 százalékot, a republikánus Herschel Walker 48,52 százalékot szerzett, a harmadik jelölt Chase Oliver pedig 2,07 százalékot. 

ahol az első két helyezett mérkőzik meg, azaz a demokrata és a republikánus jelölt. Kérdés, hogy az első fordulóban a harmadik jelöltre szavazók inkább a demokrata vagy inkább a republikánus jelöltre szavaznak majd át, hiszen adott esetben ezen is múlhat a párharc.

Lehetséges forgatókönyvek

Összességében elmondhatjuk, hogy a félidős választáson a jelenlegi információk alapján

– jelenleg 211 mandátumnál járnak a republikánusok, 192 mandátumnál a demokraták. Figyelembe véve az egyes választókörzetek jelenlegi állását a republikánusok több, mint valószínű, hogy megszereznek még legalább 7 mandátumot, ami a minimális 218 fős képviselőházi többséghez szükséges. 

A Képviselőházban – amennyiben nem fordítanak a demokraták – tehát beszélhetünk egy republikánus áttörésről, hiszen az előző Képviselőházban a demokraták rendelkeztek egy szerény, 220 fős többséggel, és 210 fővel a republikánusok voltak kisebbségben, továbbá  5 mandátum volt betöltetlen.

Ehhez képest jelenleg a már megszerzett képviselőházi mandátumok közti differencia most 19 mandátum. Érdemes megvárni a szavazatok megszámlálását, és azt követően tisztább képet kaphatunk, hogy valóban beszélhetünk-e republikánus előretörésről.

A Szenátus helyzete a jelenlegi információk birtokában sokkal inkább kérdéses. 

Most demokrata vezetés van Arizonában, republikánus vezetés Nevadában, Georgiában pedig december 6-án kerül megrendezésre a második forduló.

Négy forgatókönyvet lehet felvázolni a jövőbeni szenátusi többséget illetően:

1.

Az első (és legegyszerűbb) forgatókönyv, hogy Nevadában megmarad a republikánus vezetés a levélszavazatok megszámolását követően, emellett pedig Arizonában is megmarad a demokrata vezetés a szavazatok összeszámolását követően is. Ebben az esetben a Szenátusban 50 fős frakciója lenne a republikánusoknak, 49 fős a demokratáknak.

Ez esetben tehát a szenátusi többségről a georgia-i második szenátusi forduló döntene: amennyiben

kellene együtt kormányoznia Joe Bidennek az elkövetkező két évben.

2.

A második forgatókönyv, hogy Nevadában fordítanak a demokraták, és Arizonában megmarad a demokrata vezetés a szavazatösszesítést követően is. Ebben az esetben 

amit Joe Biden egy részleges győzelemként könyvelhetne el.

3.

A harmadik forgatókönyv, hogy Nevadában fordítanak a demokraták, viszont Arizonában fordítanak a republikánusok (habár erre kevés esélyt látok, hiszen több, mint 5 százalékkal vezet jelenleg a demokrata jelölt). Ebben az esetben 

4.

A negyedik forgatókönyv, hogy Nevadában a levélszavazatok összesítését követően is megmarad a republikánus előny, ugyanakkor Arizonában is fordítanak a republikánusok (továbbra is kevés esélyt látok). Ebben az esetben 

az elkövetkező két évben, ami Joe Biden számára megnehezítené a kormányzást.

+1.

A forgatókönyvek felvázolása kapcsán azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy amennyiben 50 fős demokrata és 50 fős republikánus frakció jönne létre a szavazatok összesítését követően is a Szenátusban, az demokrata többséget jelentene a jelenlegi Szenátushoz hasonlóan, hiszen ebben az esetben a demokrata alelnök Kamala Harris szavazata lenne továbbra is a döntő.

December 6-án Georgia-n a világ szeme

Habár érdemes eljátszani a felvázolt forgatókönyvekkel a realitás talaján maradva 

Tehát arra számítok, hogy Nevadában a levélszavazatok összesítését követően is a republikánus szenátorjelölt fordulhat előnnyel, míg Arizonában azt gondolom, hogy a demokrata szenátorjelölt a több mint 5 százalékos szavazatbeli különbséggel akkora előnyre tett szert, hogy ezen a szavazatok 100 százalékos feldolgozottsága sem fog változtatni. 

Amennyiben a várakozásaim beigazolódnak, úgy valószínűleg 

– ez utóbbi természetesen csak abban az esetben, amennyiben a Képviselőházban a republikánusok szerzenek többséget, ami elég valószínű. Azt azonban szeretném leszögezni, hogy a republikánusok abban az esetben is győzelemként könyvelhetik el a félidős választást, amennyiben a Szenátusban végül nem szereznének többséget, de a Képviselőházban igen, hiszen az azt jelentené, hogy a Képviselőházat sikerült visszaszerezni a demokratáktól, ami már önmagában 

a 2024-es amerikai elnökválasztásig.

Összességében tehát még semmi nem tekinthető lefutottnak a félidős választás kapcsán. Az viszont ténykérdés, hogy december 6-án Georgiában második szenátusi fordulót fognak rendezni, amit a fél világ feszülten vár, bár több szakértő szerint például az orosz-ukrán konfliktus amerikai támogatásának ténye vagy éppen a Kínával való viszony rövid távon, érdemben nem változna meg ettől. A konfliktus támogatásának módja, illetve mértéke változna csupán rövid távon, a Kínával való viszony azonban mind rövid és hosszú távon konfliktusos lesz a jövőben. A demokraták és a republikánusok között egyébként a szélsőséges polarizáció ellenére pont a háború támogatásában és a Kínával való viszonyban alakult ki egyfajta konszenzus.

Borítókép: MTI/AP/Rebecca Blackwell