Pár héten belül dönthetnek Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez, tehát jövőre várhatóan lényegében érdemi határellenőrzés nélkül utazhatunk ezekbe az országokba, és az áruk is könnyebben mozoghatnak. Hosszú út vezetett idáig…
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Eredetileg a schengeni övezetet életrehívó megállapodást 1985. június 14-én írta alá még az EGK (Európai Gazdasági Közösség) öt tagállama – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK – a luxemburgi Schengenben.
Ez eredetileg az aláírók közti közös határok fokozatos megszüntetését tartalmazta. A megállapodás egyszerűsítette az országok közti határátlépést, de kilátásba helyezte a határok teljes felszámolását is. Mindezek megvalósításának folyamatát azonban a megállapodás mintegy kibővítéseként az 1990. június 19-én létrejött Schengeni Végrehajtási Egyezmény rögzítette. Mivel a belső országhatárokon megszüntették az ellenőrzést, párhuzamosan erősíteni kellett a külső határellenőrzést. Mind a Schengeni megállapodás, mind pedig a Schengeni Végrehajtási Egyezmény végül csupán 1995-ben lépett hatályba, amikor már az öt alapító államon kívül Spanyolország és Portugália is csatlakozott.
A mai Európai Unió keretébe viszont az 1997. október 2-án aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami szerződés emelte a schengeni vívmányokat: tisztázta, illetve rendezte a bel- és igazságügyi együttműködést. A szerződéssel kettévált a Maastrichtban létrehozott rendszer harmadik pillére, és a külső határok átlépésével, a bevándorlással, a menedékjoggal, a polgári jogi és vámegyüttműködéssel, valamint a csalással foglalkozó területek átkerültek az első pillérbe, amellyel lényegében rögzítették, hogy ezeken a területeken a döntést az Európai Unió Tanácsa, illetve az ott ülésező miniszterek hozzák meg. Írország továbbra is fenntartja saját határellenőrzési rendszerét. A később csatlakozott országoknak viszont kötelező a schengeni szabályok átvétele, illetve azok alkalmazása.
Az egyezményhez 1990-ben Olaszország, 1992-ben Görögország, Portugália és Spanyolország, 1995-ben Ausztria, 1996-ban Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország, 2007-ben Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Málta, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, 2008-ban Svájc, 2009-ben Lichtenstein, 2013-ban Horvátország csatlakozott.
Norvégia, Svájc, Lichtenstein és Izland, mint nem EU tagállam vesznek részt a schengeni övezetben. Írország, mint uniós tagállam pedig csupán a rendőri együttműködésben vesz részt. Vannak olyan uniós tagállamok, amelyek ugyan aláírták az egyezményt, de nem teljes jogú tagjai a schengeni övezetnek, mint Ciprus, Horvátország, Bulgária és Románia.
A schengeni övezet fő előnyei, hogy megszűntek az útlevél ellenőrzések, az uniós polgárok az övezeten belül szabadon, útlevél ellenőrzés nélkül mozoghatnak, ami a vállalkozások és a turisták számára is előnyös.
A schengeni övezethez való csatlakozás feltételei közé tartozik egyrészről, hogy felelősséget kell vállalniuk az Európai Unió külső határainak ellenőrzéséért. Másik kritérium, hogy közös szabályokat kell alkalmazniuk például a szárazföldi, tengeri, légi határok ellenőrzésére és az egységes schengeni vízumok kiadására. További feltétel az együttműködés más schengeni országok bűnüldöző szerveivel, valamint csatlakozás a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) annak használatával.
Bulgária és Románia is teljesíti a kritériumokat, de az uniós országok egyhangú döntésének hiánya miatt még nem lehetnek teljes jogú tagok. Horvátország esetében a döntés valószínűleg rövid időn belül megszületik, hiszen az euróövezeti csatlakozásuk is a küszöbön van, Ciprus pedig ideiglenes mentességet kapott a schengeni övezethez való csatlakozás tekintetében. Egyébként Románia és Bulgária felvételét az Európai Parlament képviselői az idei október 18-i szavazáson sürgették, hiszen a szabad mozgás az integráció centrális elemét képezi.
Bulgária és Románia 2007 óta teljes tagjai az Európai Uniónak, és a schengeni övezethez való csatlakozás kritériumait egyértelműen teljesítik. Mind Bulgáriában, mind Romániában ragaszkodnak ahhoz, hogy teljesítették a kért kritériumokat. Annak ellenére, hogy nem teljes jogú részesei a schengeni övezetnek a tavalyi évben csatlakoztak a schengeni közös vízumrendszerhez. Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament részéről nem lenne akadály a két ország csatlakozása: a Bizottság szerint kétség nem férhet hozzá, hogy Bulgária és Románia minden technikai feltételt teljesített, az EP pedig diszkriminatívnak tekintette a kizárásukat. Bulgária és Románia is magabiztos a teljesítést illetően annyira, hogy szakértői tényfeltáró missziót is hívtak az országukba. A fő akadályt ugyanakkor a politikai elköteleződés, egész konkrétan az Európai Unió Tanácsa jelenti, hiszen nekik egyhangúlag kell elfogadniuk az új államok felvételét az övezetbe. Tehát egyetlen „nem” szavazat már borítja az egész folyamatot.
2011-ben a Tanács azért ellenezte (Franciaország, Németország, Hollandia, Finnország, Svédország, Belgium) a két ország csatlakozását, mert aggodalmakat véltek felfedezni
Az ezt követő években többször napirendre került a kérdés, de a 2015-ös migrációs válság tovább rontotta a csatlakozási esélyeket, amin a pandémia sem segített.
Az idei év azonban biztatóan kezdődött e tekintetben, mikor Emmanuel Macron bejelentette, hogy a schengeni övezetet meg kell reformálni többek között a miniszteri Schengeni Tanács felállításával, hogy felgyorsítsák a válság alatti kollektív fellépést. Ebben pedig helye van Romániának és Bulgáriának is.
A reformra azért van szükség, mert az úgy nem működik, hogy van mozgásszabadság az övezeten belül, útlevél nélkül, de a külső határok védelme nem megy zökkenőmentesen. Olaf Scholz – Macronhoz csatlakozva – néhány hónappal később bejelentette: azon fog dolgozni, hogy a két ország a schengeni övezet teljes jogú tagjává válhasson.
Az Európai Unió döntéshozatalában megkerülhetetlen Németország és Franciaország, így a jóváhagyásuk ez esetben is kulcskérdés, hogy előmozdítsák vagy befolyásolják a többi ország álláspontját. Finnország, Svédország és Dánia már enyhített a korábbi álláspontján Bulgária és Románia csatlakozásával kapcsolatban. Most októberben egyébként az Európai Parlament 2011 óta az ötödik elfogadott határozatában szólította fel és gyakorolt nyomást a tisztségviselőkre, hogy hagyják jóvá a két ország csatlakozását.
A helyzetet bonyolítja, hogy a határozatot követő pár napon belül a holland parlament saját határozatot fogadott el, amelyben sürgette Mark Rutte miniszterelnököt és kormányát, hogy utasítsa el az Európai Parlament határozatát, és vétózza meg Bulgária és Románia csatlakozását a további mélyebb vizsgálatok lefolytatásáig.
Ezt ugyancsak arra alapozzák, hogy Bulgáriában és Romániában a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elterjedtsége kockázatot jelent nem csak Hollandia, de az egész schengeni övezet számára. Ez a határozat azonban szöges ellentétben áll Rutte korábbi nyilatkozatával, amelyben leszögezte, hogy Hollandia elviekben nem ellenzi a két ország csatlakozását. Ragaszkodnak ahhoz, hogy naprakész információkra van szükségük a döntés meghozatalához minden területről, beleértve az Európai Bizottság új jelentéseit az ún. együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról (CVM). Ez a mechanizmust eredetileg még 2007-ben indult el, amely értékeli Bulgária esetében az igazságügyi reformokat, a korrupció elleni, valamint a pénzmosás elleni küzdelmet, Románia esetében pedig az igazságügyi reformokat és a korrupció elleni küzdelmet.
A korrupció területén egyik ország sem teljesít fényesen, hiszen például a Transparency International által évente közzétett korrupciós index alapján is ebben a két országban a legsúlyosabb a korrupció. Az Európai Bizottság viszont soha nem hozta kapcsolatban a schengeni csatlakozási kérelmek és a CVM ügyét.
Így összességben a csatlakozásról a döntés ténylegesen a politikusok kezében van. Bulgária és Románia javaslatára a tényfeltáró bizottságok kiküldésére október első felében került sor, az eredményeket pedig jelenleg értékelik ki a tagállamok.
Az Európai Unió Tanácsának jelenleg Csehország tölti be a soros elnöki tisztségét, így az egyik fő feladatuk a kérdés kapcsán felmerülő viták irányítása. A schengeni bővítés a cseh elnökség egyik prioritásai közé tartozik.
mikor Csehország szavazásra bocsátja Bulgária és Románia schengeni övezethez való csatlakozását. Ekkor találkoznak ugyanis az unió bel- és igazságügyi miniszterei.
Borítókép: MTI/ EPA/ Julien Warnand
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Ünnepelni ment Szófiába a miniszterelnök, egyeztetett is az elnökkel.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
Jessica Rosencrantz-ot csak Ukrajna érdekli.
