Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szintén éles kritikával illete az eddigi uniós források felhasználását. Megfogalmazása szerint
„ha ugyanúgy folytatjuk az uniós támogatások felhasználását, ahogy eddig tettük, az nemzeti tragédiához vezet”.
A szakértő az eddigi uniós fejlesztések környezetvédelmi visszáságaira hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, épp itt az ideje ezen változtatni.
Szebeni Dávid, az Enrawell vezetője szintén kritikus hangot ütött meg. Kiemelte: szerinte „tévút az EU-fejlesztéspolitika GDP-központú megközelítése”, ugyanis van számos más olyan érték, melyet kevésbé vesznek figyelembe a mutatók. Emellett személyes tapasztalataira alapozva azt mondta, hogy „az elmúlt időszakban a fejlesztéspolitikai intézményrendszer nem bírta a terhelést”. Így pedig szerinte kérdéses, hogy a most várható erőltetettebb ütemet meg lehet-e majd a oldani az államigazgatásban belengetett 10-20 százalékos létszámnöveléssel. Szebeni emellett azt is hangsúlyozta, hogy az „építőipar jelenlegi struktúrája csapás a körforgásos gazdaságra, és ez számottevő gond lesz az infrastrukturális fejlesztések nagy száma miatt”.
Vajda László, az MKT Mezőgazdasági Szakosztályának társelnöke úgy fogalmazott, hogy „a vidékfejlesztés az előttünk álló időszakban soha nem látott forrásokhoz jut”, mely „alapos tervezéssel és körültekintő végrehajtással mind a vidék, mind az egész ország hasznára válhat”.
A konferencia megszólalóinak sorát Boda György, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja zárta. Álláspontját egy felszólításban summázta. Mint mondta,
„az önáltatás helyett tegyünk meg végre mindent a lecsúszás elkerüléséért!”
Ezután olyan alapvető kérdéseket vetett fel, melyekre szerinte az államigazgatás nehezen tud csak választ adni. Ilyen kérdés szerinte például, hogy mit kezd Magyarország azzal, hogy 400 éve az európai fejlődés második vonalában van, vagy hogy van-e egyáltalán lehetőségünk átkerülni az európai fejlődés centrumába.