Az Európai Bizottság 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését javasolja az 1990-es adathoz képest – jelentette ki Frans Timmermans alelnök, az uniós parlament európai klímarendeletet megvitató keddi plenáris ülésén.
Az alelnök elmondta: a 2050-re klímasemlegességet céljául kitűző Zöld megállapodás mérföldköve lesz a kötelező érvényű európai klímarendelet elfogadása. Az ehhez kapcsolódó uniós jogszabályoknak kötelező érvényűvé kell válnia minden EU-tagállamban, még ha ez komoly kihívásokat is jelent – mondta. Hozzátette, hogy az éghajlatváltozással tagállami szinten nem lehet mit kezdeni, csakis a globális megközelítés lehet hatékony. Felhívta a figyelmet, hogy a kitűzött célok eléréséhez, mindenkinek – az ágazatoknak és az állampolgároknak egyaránt – áldozatokat kell hozni. A tiszta energiára való átállás költségeivel kapcsolatban azt mondta: „minél előbb fogunk bele annál olcsóbb lesz, de még többe kerülhet, ha most nem cselekszünk.”
Tóth Edina a Fidesz képviselője nagyratörő megoldásokat sürgetett, és azt mondta a klímarendelet elfogadása megerősítheti, hogy ne csak az egyes tagállamok, hanem az egész EU együttesen lépjen fel a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya nem mutatta be, hogy a tagállomokra milyen hatást gyakorolhat az átállás, ezért részletes modellezést kell végezni, amelyhez idő kell. A célok eléréséhez szavai szerint jó példák kellenek, és megemlítette, hogy
Felhívta azonban a figyelmet, hogy nem elfogadható a családokkal megfizettetni a költségeket a klímarombolók helyett, továbbá el kerülni az élelmiszer és energiaárak növekedését. „A klímasemlegesség elérése érdekében minden gazdasági ágazatnak cselekedni kell, viszont az sem megengedhető hogy az ipari szereplők lehetetlen helyzetbe kerüljenek” – tette hozzá.
Rónai Sándor, a DK politikusa szerint az EU nem nézheti tovább tétlenül a környezet károsítását, „mert
minden egyes eltékozolt nap klímakatasztrófához vezethet.”
Rámutatott: a kitűzött célokkal kapcsolatban nem lehet engedményeket tenni, mert csak ezek által lehet kézzelfogható eredményeket elérni. Meglátása szerint ahhoz kell ragaszkodni, hogy 2030-ra 65 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a levegőbe.
„Nem lehet továbbá azt se hagyni, hogy a tagállami kormányok, köztük a magyar is, csak 2030 után kezdjen el valódi zöldpolitikával foglalkozni, mivel így a 2050-re tett célkitűzések nem megvalósíthatók” – tette hozzá.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az ICC 124 tagállama kénytelen vagy köteles lesz letartóztatni Netanjahut, amennyiben belépnek a területükre.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
