Az Európai Bizottság 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését javasolja az 1990-es adathoz képest – jelentette ki Frans Timmermans alelnök, az uniós parlament európai klímarendeletet megvitató keddi plenáris ülésén.
Az alelnök elmondta: a 2050-re klímasemlegességet céljául kitűző Zöld megállapodás mérföldköve lesz a kötelező érvényű európai klímarendelet elfogadása. Az ehhez kapcsolódó uniós jogszabályoknak kötelező érvényűvé kell válnia minden EU-tagállamban, még ha ez komoly kihívásokat is jelent – mondta. Hozzátette, hogy az éghajlatváltozással tagállami szinten nem lehet mit kezdeni, csakis a globális megközelítés lehet hatékony. Felhívta a figyelmet, hogy a kitűzött célok eléréséhez, mindenkinek – az ágazatoknak és az állampolgároknak egyaránt – áldozatokat kell hozni. A tiszta energiára való átállás költségeivel kapcsolatban azt mondta: „minél előbb fogunk bele annál olcsóbb lesz, de még többe kerülhet, ha most nem cselekszünk.”
Tóth Edina a Fidesz képviselője nagyratörő megoldásokat sürgetett, és azt mondta a klímarendelet elfogadása megerősítheti, hogy ne csak az egyes tagállamok, hanem az egész EU együttesen lépjen fel a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya nem mutatta be, hogy a tagállomokra milyen hatást gyakorolhat az átállás, ezért részletes modellezést kell végezni, amelyhez idő kell. A célok eléréséhez szavai szerint jó példák kellenek, és megemlítette, hogy
Felhívta azonban a figyelmet, hogy nem elfogadható a családokkal megfizettetni a költségeket a klímarombolók helyett, továbbá el kerülni az élelmiszer és energiaárak növekedését. „A klímasemlegesség elérése érdekében minden gazdasági ágazatnak cselekedni kell, viszont az sem megengedhető hogy az ipari szereplők lehetetlen helyzetbe kerüljenek” – tette hozzá.
Rónai Sándor, a DK politikusa szerint az EU nem nézheti tovább tétlenül a környezet károsítását, „mert
minden egyes eltékozolt nap klímakatasztrófához vezethet.”
Rámutatott: a kitűzött célokkal kapcsolatban nem lehet engedményeket tenni, mert csak ezek által lehet kézzelfogható eredményeket elérni. Meglátása szerint ahhoz kell ragaszkodni, hogy 2030-ra 65 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a levegőbe.
„Nem lehet továbbá azt se hagyni, hogy a tagállami kormányok, köztük a magyar is, csak 2030 után kezdjen el valódi zöldpolitikával foglalkozni, mivel így a 2050-re tett célkitűzések nem megvalósíthatók” – tette hozzá.
(MTI)
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
A növekvő feszültséget jól mutatja, hogy Kijevet egyre több uniós bírálat éri, amiért nem halad a jogállamisági és korrupcióellenes intézkedésekkel
Diadalittasan számolt be az új fejleményekről az Európai Bizottság elnöke.
Bár az Európai Bizottság hamar felsült az életkor-ellenőrző applikációjával, a koncepcióról nem mondanak le. A háttérben pedig egy olyan digitális fejlesztés folyik, ami teljesen átrajzolhatja az európai online teret.
A beavatkozások teljes eszköztárát a „nyakunkba kaptuk” – mondta Dömötör Csaba.
Az Európai Néppárt elnöke szerint Orbán vereségével a Patrióták elvesztették a vezetőjüket, ami „nagyszerű hír mindannyiunk számára”.
A kényszerházasságok és a nők elleni kulturális alapú erőszak egyre súlyosabb problémát jelentenek az uniós tagállamokban: Olaszországtól Németországig sorra derülnek ki a megdöbbentő esetek.
Magyarország több ezer milliárd forintnyi uniós forrásra számíthat a következő években. De mit jelent ez valójában a gazdaság számára? A 4-es metró példáján keresztül megnézzük, hogyan működik a gyakorlatban az EU-s finanszírozás, és mi történik a pénzzel, miután megérkezik az országba.
