Egy 90 százalékos adósságráta hosszú távon legfeljebb 8-9 százalékkal csökkenti a GDP-t. Interjú.
„Milyen eredményekre sikerült jutniuk, mekkora végül is az államadósság terhe?
A fentiek alapján nyilván nem lepődik meg a válaszon: Attól függ, hogy háztartások milyen magatartást követnek. De, hogy ennél azért mégis konkrétabb választ adjak, közelítsük meg másképpen a kérdést: Mekkora lehet az államadósság maximális jóléti terhe? Más szóval mennyivel csökkenti a GDP-t hosszú távon az államadósság, ha a háztartások az összes költségvetési deficithez köthető többletjövedelmüket elfogyasztják? Számításaink szerint a fejlett országok viszonyai között ez a maximális teher nem túl nagy. Vegyük példának az eurózóna átlagához közel eső 90 százalékos adósságráta (adósság/GDP) esetét. Eredményeink azt mutatják, hogy egy 90 százalékos adósságráta hosszú távon legfeljebb 8-9 százalékkal csökkenti a GDP-t. Ez persze nem kevés, de ne feledjük, hogy ez a teher az adósságráta nulláról 90 százalékpontra való emelkedéséhez köthető, amely rövid távon elképzelhetetlen, legfeljebb elméleti forgatókönyv lehet. A világgazdasági válság alatt a fejlett országok adósságrátái a keynesi válságmenedzselés eredményeként jelentősen emelkedtek, de – eltekintve egy-két extrém esettől – ez az emelkedés néhány 10 százalékponton belül maradt. Eredményeink tehát azt a fontos üzenetet közvetítik a gazdaságpolitika számára, hogy a költségvetési lazításon alapuló válságkezelés eladósodáshoz kapcsolódó negatív következményei hosszú távon meglehetősen mérsékeltek.”
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
...illetve jó esély mutatkozik a háború lezárására, az új gazdaságpolitika pedig komoly növekedést és béremelkedést fog hozni az előttünk álló esztendőben.
„Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk” – jelentette ki a jobboldali politikus.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
