Lövöldözés volt Londonban: egy nő meghalt, két férfi megsebesült
Egy helyi lakos elmondása szerint öt lövés dördült el egymás után.
A brit szakszervezeti szövetség az OECD adataira építve elkészítette az idei évre szóló előrejelzését. Az eredmény: a magyar bérek nőnek a leggyorsabban, 4,9 százalékkal az idei évben a vizsgált 32 OECD-ország között. Ez egyelőre inflációs veszéllyel nem jár, de a termelékenységet javíthatja. Az ortodox közgazdaságtan számára paradoxnak tűnhet, pedig nem az.
Az egyensúly visszaállítása
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai között
Ezt csak közép-európai országok, így Lettország, Lengyelország, Csehország és Szlovénia lesz képes megközelíteni. A nyugat-európai országok bérnövekedése ennek töredéke lesz: a svájciak stagnálásra számíthatnak, a spanyolok, az olaszok és a britek pedig bércsökkenésre. Annak, hogy a britek miért sereghajtók, itt jártunk utána részletesen.
A hazai dinamikus bérnövekedés nem újdonság, de az igen, hogy továbbra is a legmagasabb bérnövekedés várható Magyarországon. A hagyományos nézetekkel szemben ez egyelőre nem jelent inflációs veszélyt. Korábbi tanulmányunkban mutattunk rá, hogy egy eddig elhanyagolt elemzési szempont, a bérarány (a bérek nemzeti jövedelemből való részesedése) kulcsfontosságú a makrogazdasági tendenciák elemzéséhez.
Ez az, amit nem ért az ortodoxia
Ezért kezdtünk interjúsorozatba azokkal a nemzetközi szakértőkkel, akikre említett tanulmányunk is hivatkozik. Ők többek között azt árulták el nekünk, hogy a minimálbér jelentős emelése sokat segíthet, hogy a munkaerő nagyobb szeletet vívjon ki a megtermelt jövedelemből. Különösen fontos ez Közép-Európában, ahol a szakszervezetek hagyományosan gyengék, így a kormányzatnak kell a piacra lépnie, hogy ellensúlyozza a tőketulajdonosok piaci erejét. További érdekességeket a bérvezérelt növekedési stratégiáról Özlem Onaran, a Greenwichi Egyetem kutatója árult el nekünk.
Az egyre több rendelkezésre álló bizonyíték alapján nagyon úgy tűnik, hogy a bérek emelkedése nem rontja, hanem javítja a termelékenységet a jelenlegi helyzetben. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a bérnövekedés akkor fenntartható, ha az nem drasztikus, hanem dinamikus bár, de fokozatos.
A legtöbb közgazdász kissé szerénytelenül szereti magát az orvosokhoz hasonlítani. A párhuzam abból a szempontból biztosan jó, hogy a páciens érdekében semmilyen gyógyszert nem szabad túladagolni.
A csodaszer örök életet és végtelen fizetést adhatna, de ennek hiányában az orvosság is megteszi, amely még mindig biztosíthat hosszú életet és magas fizetést. Erről szól az egyensúlyteremtés gazdaságpolitikája, amit azért nevezhetünk egy kicsit művészetnek is, mert nem léteznek univerzális és örök érvényű gazdaságpolitikai ökölszabályok, amelyek minden teljesen egyedi helyzetre megoldást kínálnak.
Léteznek viszont feltevések és tévhitek, amelyek elzárják a közgazdászok elől a valóság megértésének lehetőségét. Tegyük hozzá, hogy ezen a téren is pozitív fejlemények kezdődtek, hiszen néhány hete hivatalosan is elindult a közgazdaságtan reformációja.