Magyarországot irigyli az Európai Bizottság: nagyon nem örülnének egy áradásnak

Egy új bizottsági jelentés szerint hat tagállam még nem nyújtotta be az EU által előírt árvízkockázat-kezelési terveit, míg azok, amelyek már benyújtották, még mindig nem végezték el a bizottság által előírt intézkedéseket – írta az Euractiv.

Az árvizek a „leggyakoribb és legköltségesebb” természeti katasztrófák Európában, a portál emlékeztetett, hogy az elmúlt évben  Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában is halálos áldozatokat is követelő árvizek pusztítottak.

A ma közzétett jelentés szerint Bulgária, Ciprus, Görögország, Málta, Portugália és Szlovákia nem nyújtotta be a 2022 márciusában esedékes kötelező árvízkockázat-kezelési terveit. De nincsnek egyedül – több másik ország is késve fogadta el terveit, emiatt az Európai Bizottság eljárást is indított ellenük.

Az EU árvízvédelmi irányelve szerint a tagállamoknak fel kell térképezniük az árvízveszélyes területeket, és olyan terveket kell kidolgozniuk, amelyek minimalizálják és kezelik a kockázatokat. A jelentés a 2022-2027-es időszakra vonatkozó nemzeti terveket értékeli.

A jelentés azonban az is megállapított, hogy

Az országok többsége még mindig a reaktívabb védelmi intézkedéseket helyezi előtérbe. A Bizottság ehelyett viszont több befektetést szeretne látni a „proaktívabb” megelőzési és felkészülési intézkedésekbe, mint például az árvízveszélyes területeken történő építkezések elkerülése és az árvizek jobb előrejelzésére irányuló nagyobb erőfeszítések. 

Magyarország ebben is jobban teljesít

Emlékezhetünk az árvíz Magyarországot sem kerülte le, ugyanakkor a környező országokkal ellentétben hazánkban nem okozott halálos áldozatot, és jóval kisebb károk keletkeztek. Hazánkban 2013 után jelentős árvízvédelmi fejlesztések valósultak meg 150 milliárd forint értékben: árvízvédelmi védvonalak fejlesztése, műtárgyak rekonstrukciója, új létesítmények és záportározók építése, valamint mederrendezési beavatkozásokat is végeztek azóta.

Arról pedig nemrég a Mandiner is beszámolt, hogy a kormány döntése alapján 2025-ben átlagosan 30 százalékos béremelést kapnak az ágazat szakemberei. a mostani emelést továbbiak fogják követni: 2026-ban 12, 2027-ben pedig 10 százalékkal nő átlagosan a vízügyesek bére, azaz 3 év alatt mintegy 60 százalékos átlagos bérfejlesztést hajtanak végre.

Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

***