Biztonságpolitikai szakértők a Trump-merényletről: súlyosan hibázott a biztonsági szolgálat

Nyitókép: Rebecca DROKE / AFP

Két biztonságpolitikai szakértő is megszólalt tegnap este a Donald Trump elleni merénylet kapcsán. Azt elemezték, hogy és miként kerülhetett olyan közel a merénylő az exelnökhöz, hogy rálőhessen.

Kis-Benedek József az ATV hétfő esti adásában elmondta:

Szerinte az előkészítés során nem nézték meg, milyen veszély fenyegetheti a védett személyt, márpedig egy, a védett személytől százharminc méter távolságra lévő, lövésre alkalmas pontot nem ellenőrizni „durva hiba”. Kis-Benedek elmondta azt is, hogy nem látott kamerát, a helyszínen körberepülő drónt sem, azt pedig, hogy egy szemtanú értesítette a rendőrséget egy fegyverrel mászkáló személyről, „lehet, hogy viccnek vették”.

Szöllősi Györgyi műsorvezető kérdésére, hogy lehet-e bármi igazság azokban az összeesküvés-elméletekben, melyek szerint a merénylet valójában használt Trumpnak, így esetleg önmerényletről lehet szó,

Kis-Benedek ugyanakkor kifejtette: a merénylet után sem fognak változtatni az Egyesült Államokban a fegyverviselés jogán, „ez állampolgári jog”, és „sokkal több fegyver van kint, mint az Egyesült Államok lakossága”. Elmondta: valójában inkább az ellenőrzési oldalon kellene változtatni, hiszen Izraelben és Svájcban is vannak a lakosságnál fegyverek, ezekben az országokban mégsincs ilyen probléma. A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztetett: el tudja képzelni, hogy a merénylet-kísérletet erőszakhullám követi majd.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1-nek nyilatkozott hétfő este, s elmondta: a merénylet alapvető okát abban látja, hogy a biztonsági szolgálat túl kevés pénzből gazdálkodott. 

fejtette ki a szakember, hozzátéve, hogy a mai világban egyébként 130 méter nem nagy távolság.

Horváth is elismerően nyilatkozott az elnök közvetlen személyi védelmét ellátókról: elmondta, „hármat lő a merénylő, a negyedik lövéssel a mesterlövész már fejbe is lőtte”. Ismertette azt is, hogy egy exelnök rendezvényein „három, négy, öt szervezet biztonsági embereinek kell összehangolniuk a munkát”.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor egy másik hibára is: szerinte ugyan az elnök közvetlen személyi védelmében indokolt egy hölgy jelenléte, hogy esetlegesen hölgyekkel szemben könnyebben tudjon intézkedni, motozni,

melyet a többiek igyekeztek legjobb tudásuk szerint lefedni.

Beszélt arról is, hogy ilyen helyzetekben a védett személynek semmi befolyása nincs arra, hogy mi történjen vele, „ha nem csinálja azt, amit mondanak neki, megfogják és viszik”. A védett személy „ilyenkor egy tárgy, akit ki kell vinni a tűzvonalból” – fogalmazott Horváth József.