Megmondták a német szavazók: kulcskérdés számukra a migráció

Nyitókép: SEBASTIAN WILLNOW / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

A Deutsche Welle átfogó elemzést készített a német politikai helyzetről, amiből kiderült, hogy Németország szövetségi kormánya ismét megosztott, aminek az oka a források szűkössége. A cikkben kiemelték, hogy a kabinetnek meg kell állapodnia a 2025-ös költségvetésre vonatkozó javaslatáról, mielőtt azt a nyári igazgatási szünet után vitára bocsátja a parlament.

A dolgok azonban akadoznak, mivel a Szociáldemokraták (SPD), a Zöld Párt és Szabad Demokraták (FDP) balközép koalíciója alapvetően nem ért egyet abban, hogy hol lehet és hol kell szűkebbre húzni a nadrágszíjat.

Németországban a szövetségi kormány és a 16 szövetségi tartomány köteles betartani a szigorú gazdálkodási kereteket a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében. A szövetségi kormánynak gyakorlatilag tilos olyan hiteleket felvenni, amelyek meghaladják a gazdasági teljesítmény 0, 35 százalékát. Ezt az alkotmányban rögzített úgynevezett adósságféket Christian Lindner pénzügyminiszter és pártja tartja fenn és védi. Az SPD és a Zöldek azonban azzal érvelnek, hogy válság idején az államnak több kölcsönt kell felvennie ahhoz, hogy beruházhasson.

Kulcskérdés a migráció

Az infratest-dimap közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a válaszadók 40 százaléka szerint a bevándorlási, menekültügyi és integrációs politikák jelentik a legnagyobb kihívást az EU számára. 51 százalékuk úgy látja, hogy a blokkon kívüli országokkal kötött megállapodások csökkentik az Európába érkező menekültek számát. 

Az EU jelenleg tárgyalásokat folytat ilyen megállapodásokról Egyiptommal, Libanonnal és Tunéziával. Az országoknak jelentős uniós finanszírozást ígértek cserébe azért, hogy megakadályozzák a menekültek EU-ba való továbbutazását.

A németek többsége fegyelmezettebb költekezést látna

Az infratest-dimap közvélemény-kutató ezen a héten végezte el havi „Deutschlandtrend” felmérését 1280 választásra jogosult megkérdezésével, és megállapította, hogy a válaszadók 54 százaléka változatlanul akarja tartani az adósságféket. A felmérésből kiderült, hogy 40 százalék szeretné látni a rendelkezés reformját. Előzetes becslések alapján, ha az adósságféket fenntartják, a minisztériumoknak a legfrissebb becslések szerint mintegy 30 milliárd euróval (32,2 milliárd dollárral) kell csökkenteniük kiadási terveiket.

A kormány legkisebb pártja, az FDP szigorúan ellenzi a szociális juttatások növelését. Támogatottságuk a 2021-es szövetségi választások óta zuhant, ami azt jelenti, hogy jövőre talán még a parlamenti képviselethez szükséges 5 százalékos küszöböt sem lépik át.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) jobbközép blokkja továbbra is a legerősebb szavazói támogatottsággal rendelkezik, a közvélemény-kutatások szerint 31 százalékon, míg a szociáldemokraták és a zöldek pedig 15 százalékon állnak. A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt 18 százalékos támogatottságot kapna a legújabb mérések alapján, hozzátették azt is, hogy a párt támogatottsága országszerte erodálódott az elmúlt hónapokban. A cikk szerint ez két tényezőnek tulajdonítható: a Sarah Wagenknecht Szövetség (BSW) populista alternatívaként való megjelenésének, de az AfD európai parlamenti választásokon induló csúcsjelöltjei körüli botrányoknak, valamint Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolataiknak is.

Az AfD csúcsjelöltje a június 9-i európai parlamenti választásokon Maximilian Krah, a politikust azzal vádolták, hogy pénzt fogadott el Oroszországtól és Kínától, ami befolyásolta a törvényhozásban leadott szavazatait. A cikkben kifejtették, hogy egy közeli munkatársát nemrég tartóztatták le, és azzal vádolták, hogy a kínai titkosszolgálatnak dolgozik, és Krah ellen is nyomozás folyik. A Deutschlandtrend felmérésében tízből hét válaszadó szerint az AfD-nek felül kellene vizsgálnia álláspontját Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.

Az AfD támogatóinak többsége azonban nem lát okot arra, hogy pártja újrapozícionálja magát. Ehelyett négyből három AfD-s támogató úgy gondolja, hogy a törvényhozók intézkedéseire adott általános válasz túlzó volt.