Sok százmillió forintot fordít Brüsszel egy erősen aktuálpolitikai jellegű, liberális kutatásra. A projektet a több százmillió forinttal megtámogatott Soros-egyetem vezeti, mindeközben a magyaroknak járó uniós források jórészét továbbra is visszatartják.
„Lengyelország visszatérése a demokráciához – az új kormány előtt álló kihívások”, „Hogyan ásták alá a lengyel választások integritását”, „A korrupció és autokratizáció szankcionálásának (geo)politikája Magyarországon”. Ilyen és ehhez hasonló című, súlyosan egyoldalú és elfogult írásokkal találkozik az ember, ha átlapozza az uniós közpénzekből működtetett authlib.eu internetes oldal blogszekcióját.
Az említett honlap egy „Neo-Authoritarianisms in Europe and the Liberal Democratic Response (AUTHLIB)”, magyarul „Új tekintélyelvű rendszerek Európában és a liberális demokrata válasz” nevű projekt keretében működik, amit az egyszerűség kedvéért innentől AUTHLIB-ként tárgyalunk. Az nehezen kimondható, tudományoskodó munkacímű, valójában erősen ideologikus kutatásokat az Európai Unió Horizon programjából finanszírozzák.
A 2022-től 2025 szeptemberéig zajló projektet több, mint 2,5 millió euróval, napi árfolyamon 964 millió forinttal támogatja Brüsszel.
Az AUTHLIB-projekt középpontjában a Soros-egyetem áll. A CEU budapesti kampusza körülbelül 200 millió, míg a CEU GmbH további 93 millió forintot kap erre a projektre. A többi résztvevő szervezet/egyetem a következő összegekben részesül: Fondation Nationale Des Sciences Politiques (335.725 €), Univerzita Karlova (261.878 €), Scuola Normale Superiore (194.850 €), Universytet SWPS (429.252 €), The Transatlantic Foundation (240.655 €), Universitat Wien (290.716 €) és a University of Oxford, valamint a Charles University (utóbbi kettő nem kap az uniós forrásokból).
Az említett szervezetek közül érdemes kiemelni a Transatlantic Foundation-t, ami az amerikai German Marshall Fund európai és EU-ban bejegyzett ágát, melynek irodája Brüsszelben található. A German Marshall Fund az elmúlt évek során rengeteg pénzt, közel 1,4 millió dollárt, azaz közel félmilliárd forintot kapott az OSF-től.
A brüsszeli finanszírozású projektet megbízható balliberális káderekre bízták.
Az egyik kulcsszereplő a honlap alapján Enyedi Zsolt, aki 2016 és 2020 között a Soros-egyetem rektorhelyettese volt. Szintén a CEU projektcsapatának tagjai között szerepel Michael Ignatieff, aki 2016 és 2021 között a Soros-egyetem rektora, még korábban, 2008-tól 2011-ig pedig a Kanadai Liberális Párt és a parlamenti ellenzék vezetője volt. Szintén a Soros-egyetemen dolgozik rektorhelyettesként Fodor Éva, akinek legutóbbi könyve az „Az Antiliberális Magyarország genderrezsimje” című mű. A Soros-egyetem a projekt honlapja alapján összesen 19 tagot delegál a kutatói csapatba.
Az AUTHLIB-projekt lebonyolítását egy háromfős tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai Staffan I. Lindberg, Mieke Verloo és Marlene Wind. Staffand I. Lindberg politológus jelenleg a Gothenburg Egyetemen működő V-Dem Institute igazgatója és professzora, az egyetem korábban többször is kapott támogatást Sorosék alapítványától. Mieke Verloo a holland Radboud University-n az összehasonlító politika és az egyenlőtlenségi ügyek professzora, továbbá a Bécsi Humántudományi Intézet (IWM) állandó munkatársa. Számos publikációja a Soros-egyetemen jelent meg.
Marlene Wind a koppenhágai egyetem professzora, a Centre for European Policy Studies igazgatója (mely a szervezet szerepel az Open Society Foundations, azaz Sorosék alapítványa által támogatottak listáján), valamint az iCourts társalapítója. Wind 2020-ban Ursula von der Leyen tanácsadója is volt, 2021-ben az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek a demokráciával foglalkozó különleges tanácsadójává nevezték ki. Ugyanebben az évben részt vett a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat és a Soros-egyetem által szervezett Budapest Fórumon is.
Szintén 2021-ben
a 24.hu is készített Winddel egy interjút, amelyben egyebek közt arról beszélt, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat Brüsszelnek el kell zárnia:
„…le kell állítani a pénzeket, és ezzel kell nyomást gyakorolni ezekre az országokra. Nem hiszem, hogy a hetes cikk működik, és nem hiszem, hogy a párbeszéd működik. Beszélgettünk eleget. Nem történt semmi.” Tehát Marlene Wind személyében egy, Brüsszel által fizetett szereplő javasolta a hazánknak járó források küldésének leállítását, a hazánkra történő nyomásgyakorlást.
Nem ez az egyedüli megdöbbentő elem az AUTHLIB-projektben. Ugyanis a 2024-es év terveivel kapcsolatban 2023 decemberi hírlevelükben egyebek mellett azt írták, hogy „(…)
egy olyan eszköztárat dolgoznak ki, amellyel a liberális politikai döntéshozók fel tudnak lépni az illiberális kihívások ellen”.
Mindezt nehéz másként értelmezni, minthogy Brüsszel az uniós adófizetők pénzéből segíti a Soros-hálózatot a választási beavatkozásban. Korábban egyébként hasonló jelenségek voltak megfigyelhetők a dollármédia és a politikai aktivistacsoportok finanszírozása kapcsán is.
Emlékezetes, Alex Soros 2023 augusztusában arról írt a Politico nevű hírportálon, hogy „a hírek, amelyek szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) és Soros »elhagyja Európát«, félrevezetőek. Nem távozunk”. Úgy tűnik, hogy Sorosék hálózatának finanszírozását a 2024-es európai parlamenti választásokra ráfordulva több esetben Brüsszel vette át.
(Folytatjuk)
Fotó: THOMAS PETER / POOL / AFP
Az EP-képviselő szerint hasonló a folyamat, mint a betelepítési kvóta vitájánál: „Letagadták, sunnyogtak vele, aztán egyszer csak átnyomták többségi szavazással.”
„Valószínűleg nem a mi csapatunkban játszanak” – így támadta a magyar kormányt Margus Tsahkna észt külügyminiszter.
Már több millió munkahely megszűnését okozta Nyugat-Európában Brüsszel késlekedése.
Bátor kijelentést tett az Északi Liga elnöke.
Az is kiderült, hogy a Magyarországra érkezett uniós források legalább 65 százalékát a négy leghátrányosabb helyzetű régióban használják fel.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
Brutálisan néz ki a PSG kapusa.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 19 légvédelmi rendszert kért a kritikus infrastruktúra védelme érdekében.
