Miközben a Nyugat évtizedek óta igyekszik kiközösíteni, Teherán most úgy tűnik, Kína és Oroszország segítségével szabadulna ki az elzártságból.
Irán a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) múlt heti 23. Államfői tanácsán teljes jogú tagságot szerzett. Arról, hogy ennek milyen hatása lehet a Nyugat által már évtizedekig elszigetelt országra, valamint arról, hogyan törne ki ebből az elszigeteltségből Teherán. Tárik Meszárt, az Eurázsia Központ és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) elemzőjét kérdeztük.
A csatlakozás elsősorban azért üdvözölte Irán, mivel így a hozzáfér az eurázsiai kereskedelmi útvonalakhoz, ez pedig rendkívül jó lehetőség Teheránnak, de a többi tagországnak is az egymással való kereskedésre – kezdte a szakértő. Iránnak, mivel hatalmas erőforrás-készletekkel rendelkezik, ez hasznára válhat, ahogy ő is minden tagországnak. Azt is kiemelte, hogy az SCO-tagság elnyerése segít a perzsa államnak az elmúlt évtizedekben kialakult elszigeteltség csökkentésében is. „Az utóbbi időben Teherán minden politikai energiáját abba fektette, hogy ebből kitörjön” – mondta. Úgy folytatta, hogy az iráni vezetés arra is rájött, hogy
nem feltétlen a Nyugattal kell megpróbálni kooperálni, hanem a Nyugaton kívüli országokkal, Kínával és mindenki mással”
– hívta fel a figyelmet. Az SCO ebből a szempontból pedig egy nagyon jó lehetőség.
Szerinte Iránnal kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni, hogy nemrég normalizálták kapcsolataikat Szaúd-Arábiával is, ráadásul Kína közvetítésével. Ez is azt mutatja, hogy Irán mindenképpen nyitni szeretne, ugyanakkor távol-keleti, valamint közel-keleti országok felé. Valamint azt is jelzi, hogy Kína nélkül ez nem lenne lehetséges: ha Pekingnek ehhez nem fűződnének érdekei, nem valósulhatna meg Irán nyitása sem.
Irán csatlakozása kedvező fejlemény Kína számára is, hiszen Peking abban érdekelt, hogy minél stabilabb legyen a Közel-Kelet, ahonnan hatalmas mennyiségű energiaforrásokat importál.
„Peking igyekszik minél nagyobb stabilitást biztosítani miközben az Egyesült Államok inkább megosztani igyekszik a térséget”
– fogalmazott. „Kína ezért szorgalmazza egyre jobban az Izrael-Palesztin rendezést is” – hívta fel a figyelmet rá.
Ibrahim Raiszi iráni elnök nemrég elutazott Dél-Amerikába is, meglátogatta Nicaraguát, Kubát és Venezuelát utóbbival már régóta szoros kapcsolatokat tart fenn, és ez az utazás is azt jelezte, hogy „Teherán igyekszik ápolni a vele régóta szövetséges országokkal fennálló kapcsolatait is” – mondta Meszár. Miközben elsősorban az Egyesült Államok és a Nyugat igyekszik elszigetelni, addig az SCO-csatlakozás is azt bizonyítja, hogy ebből van kiút.
Ezt is ajánljuk a témában
Putyin tavaly még egy törökországi gázközpont létrehozására tett javaslatot, most az irániak álltak elő hasonló kezdeményezéssel. Ez utóbbinak az ambíciói potenciálisan messze túlmutatnak a törökországi kezdeményezésen, ebben az esetben már egy teljes értékű „gáz-OPEC” létrehozásáról beszélhetünk.
A Moszkva és Teherán közötti kapcsolatról sokat elmond szerinte, hogy Irán csatlakozását Oroszország is sietett üdvözölni, amely egyébként nagyon pozitívan tekint az egész SCO együttműködésre, és igyekszik azt egy Nyugat-ellenes, vagy legalábbis egy Nyugattal szembeni blokként kezelni. Ugyanakkor Meszár megjegyezte, „az SCO nem annyira egy Nyugat ellenes blokk, inkább a kialakuló multipoláris világrend, egyik új szereplője.”
Oroszország mostani helyzete pedig nagyon hasonlít Iránéhoz. A szakértő úgy fogalmazott:
ami Irán kicsiben, az most Oroszország nagyban.”
Oroszországnak a kereskedelem céljából is nagyon fontos Irán részvétele az SCO-ban, hiszen így megnyílhatnak előtte az Észak-Déli útvonalak. Arra felvetésre, hogy ebből szempontból Indiának is fontos volt Irán csatlakozása, hiszen miközben Kína az SCO-n belül a Övezet és Út projekten (BRI, Új Selyem út) keresztül – főleg kelet-nyugati irányban – igyekszik fejleszteni, amelyből India gyakorlatilag ki van rekesztve, addig Indiának észak-dél irányban vannak tervei.
Ezt is ajánljuk a témában
Nehéz körülmények között látogat a héten Pekingbe az amerikai pénzügyminiszter: miközben finanszírozni kell az adósságot, a washingtoni vezetés inkább gyengítené a két ország közötti kapcsolatokat.
Azt mondta, látszik, hogy bizonyos esetekben tudnak ütközni India és Kína érdekei ennek ellenére viszont mindketten tagjai az SCO-nak. Arról, hogy a mostani csatlakozás megnyithatja-e az utat a BRICS-be való belépéshez is, kiemelte, hogy már arról is folynak tárgyalások, és biztos, hogy az tovább emelné a tétet.
Azzal kapcsolatban, hogy a Nyugatnak maradt-e valami, amit felajánlhat Iránnak a kapcsolatok normalizálása területén – hiszen vannak olyan hangok, mint a francia elnök Emmanuel Macron, aki próbál önálló diplomáciát folytatni –, leszögezte, hogy
a nyugati államokon mindig van egy nagyon erős nyomás, amely az Egyesült Államok felől érkezik,
és amíg ez nem változik meg, addig nincs reális lehetőség arra, hogy bármelyik nyugati ország ki tudjon törni a jelenlegi helyzetből”.
***
Nyitókép: Getty Images
Az amerikai elnök külön kiemelte az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Már az amerikai elnök is elismerte, hogy baj van.
Ma Magyarország fontos kereskedelmi partnerünk, a kelet-közép-európai régióban a kínai befektetések első számú célországa. A két ország közötti együttműködés gyümölcsöző, életerőtől duzzadó.
A világ súlypontja folyamatosan megy kelet felé. Ez van, nem lehet ezzel mit kezdeni.
A kínai elnök mostani látogatása okán érdemes áttekinteni röviden, hogy Magyarország számára mi a tétje e kapcsolatrendszer alakulásának.
Az izraeli miniszterelnök nem foglalkozik a nemzetközi nyomással.
Meg sem akarják hallgatni a munkavállalókat az évszázad magyar felvásárlási üzletével kapcsolatban.
Íme Brüsszel titkos képlete.
